Magyar Katolikus Lexikon > V > vinodoli statutum


vinodoli statutum, Novi, 1288: a legfontosabb horvát jogtörténeti emlék. – Az ősi szokásjogot foglalta írásba. Ha valakit gyilkossággal vádoltak, melyre nem volt szemtanú, a vádlottnak 50 tanút kellett állítani, akiknek meg kellett esküdni, hogy a vádlottról ilyen bűn föl sem tehető; az erőszakkal vádolt ártatlanságát szintén 50 tisztességes tanú igazolhatta. A ~ korlátozta az ősi szláv vérbosszú kötelezettségeit: ha ffi ffit ölt meg, akkor fivér a fivért, apa a fiát, fiú az apját, unokatestvér az unokatestvért bosszulta meg. Bevezették a vérdíjat – azt hívén, hogy a gyilkosságra az ördög vitte rá az embert –, minden testrész megcsonkításáért külön-külön váltságot állapítottak meg, melyet a sértett fél családjának el kellett fogadnia. Aki szolgát ölt, 100 librát fizetett a megölt családjának, 2 librát a városa hatóságának, a megerőszakolt nőnek és uraságának 50–50 librát. Minden nagyobb és pol. bűnt halállal büntettek, a bíróság nem békített: elítélt v. fölmentett. A tengerparton a gr-nak (Frangepánoknak) korlátlan jogai voltak olyan gyilkossal szemben, aki nem tudta a vérdíjat megfizetni. 88

Statuta lingua Croatica Conscripta. Zagreb, 1890. – Margalits 1902:6.