Magyar Katolikus Lexikon > V > veteristák


veteristák (a lat vetus, ‘ó, régi’ szóból): a →Gergely-naptár ellenzői. – A XIII. →Gergely p-tól 1582: elrendelt →naptárreformot a prot-ok és gör. keletiek ellenezték. Mo. lakóinak többsége ekkor prot. volt, az ellenállást a kir-i hatalom sem bírta megtörni, rendelkezései eredménytelenek maradtak; kevés helyen sikerült gyorsan és különlegesen megnyert prot. segédlettel elfogadtatni. A legtöbb törvényhatóság az ogy. hatáskörébe tartozónak nyilvánította. A zűrzavar nem szűnt meg, 1588. I. 28: az ogy. csupán a kir-ra való tekintettel fogadta el az új naptárt; de kimondta a régi módon keltezett iratok érvényességét is. 1590. IX. 11: a gyulafehérvári ogy. karácsonytól bevezette az új naptárt. Ezután sok helyen még ott is ellenszegültek, ahol már előzőleg beletörődtek az új időszámításba. 1599: az ogy. súlyos büntetésekkel fenyegette a törv. megszegőit, így elérte, hogy legalább hivatalosan mindenfelé hozzájárultak az új naptár használatához. Magánosok pl. a →hódoltságban még nemzedékekig az ónaptárt használták, még a r. k-ok sem voltak évtizedekig hajlandók a változtatásra. Erdélyben sokan még akkor is ragaszkodtak az ónaptárhoz, mikor 1590: az ogy-en Báthori Zsigmond (ur. 1586–99) fejed. elfogadtatta az újat. Még Bocskai István (ur. 1604–06) idején is számos helyen tartották az ünnepeket az ónaptár szerint, s a tiszántúli községekben a 16. sz. utolsó éveiben is olyan m. naptár használtak, mely egyaránt közölte az ó-t és az újat. Máramaros vm-ben 1625-re sikerült elfogadtatni a ref-okkal az újat. – Az új naptárat használó és terjesztő pécsi jezsuitákat számos zaklatás után hamis vádak alapján török kézre juttatták. Az atyákat a karóbahúzástól a kat. hívek könyörgése és a török elöljárók megvesztegetése mentette meg. Üldöztetéseikről Horváth János SJ levélben számolt be a tartfőn-nek. A ~ harcos fellépésének következtében Baranya és Somogy vm. papjai és hívei átmenetileg kénytelenek voltak az ónaptárhoz alkalmazkodni. 88–T.J.P.

Tud. Gyűjt. 1833. II. (Jankovich M.: A’ Veteristákról, vagy is a’ Római Catholicusok között volt üldözésről az Uj Kalendáriom béhozatásakor Magyar Országban) – Századok 1869. (Knauz N.: A ~) – Jakab Elek: A kalendáriumokról tört-i és pol-i tekintetben. Bp., 1881. (Értek. a a tört. tud. köréből IX:4.) – Zoványi 1940:521.– Schalk Gyula: Idők–korok–naptárak. Naptártört., naptárszerk. Bp., 1993.