🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > V > veszprémi egyetem
következő 🡲

veszprémi egyetem, 13. sz.: néhány történetírónk föltételezése szerint az első magyar egyetem. – Ha valóban létezett a többek által vitatott ~, az bizonyára a helyi →káptalani iskolából fejlődött ki. Toldi Ferenc (1805–75) azon állítása, hogy az 1008: alapított →veszprémi püspökség után I. (Szt) István kir. (ur. 1000–38) tette volna egy-mé, bizonyíthatatlan, hiszen István az egyházszervezetet Ny-i minta után alakította ki, s egy. ekkor még Ny-on sem létezett. Ábel Jenő (1858–89) szerint a →veszprémi székesegyházi iskolát III. Béla kir. (ur. 1173–96) emelhette egy. rangra; tanárai vsz. a II. István kir. (ur. 1116–31) által 1131 k. telepített prem-ek és a II. Géza kir. (ur. 1141–62) által 1142: letelepített ciszt-ek. – A ~ első említése IV. Ince p. (ur. 1243–54) 1246: kelt okl-e, melyben fr., m. és ol. egy-ekről írt. – IV. (Kun) László kir. (ur. 1272–90) 1276. VIII. 3. kelt okl-ében olvasható: „Veszprém városában azon időtől fogva, hogy Mo-ban Isten jóvoltából a katolika hit virágzik, a szabad mesterségek tanulmányai, melyek által főleg az isteni parancsok a legvilágosabban megmagyaráztatnak, valamint Párizsban, Fro-ban a tanítók kitűnő tudományával és a tanulók nagy seregével egész Mo. egyházai között növekvő hírrel fénylettek, s a törvénytudomány az ország jogai fönntartására ott fő rangot foglalt el”. – 1276 tavaszán (Pauler Gyula szerint 1276. V–VI, Hóman Bálint szerint 1275) a Csák nb. Péter nádor (1275–76) a polgárháború során családi bosszúból a Héder nb. Kőszegi Péter pp. székhelyére, Veszprémre támadt. A szegyh-at, jogot is tanító kápt. isk-ját (a ~ [?]) s annak gazdag kvtárát is kifosztotta, a prép-okat, knk-okat, esp-eket és papokat ruhátlanul lovakhoz köttette, meghurcoltatta, az oltár mögött a knk-ok, a papok és szolgáik közül 68-at legyilkoltatott, az egyh. levtárban a kiváltságleveleket széttépette, a kápt. pecsétjét összetörette, az egyh-at és az egy-et porrá égette. Emiatt 1 é. szünetelt az istentiszt., ami még a →tatárdúlás idején sem fordult elő. IV. (Kun) László 1276. VIII. 3: Pál veszprémi prép-nak írt levelében az újjászervezéshez szükséges jövedelmeket a veszprémi szegyh. képviselőinek juttatta; ebből következtethetően a ~nek szorosabb egyh. kötődése volt, mint a bolognainak. Az Egyh. kára a gyújtogatás miatt 50.000 ezüst márka. Pál prép-nak 1000 márka értékű kv-e és 15 kápt. tagnak számos jogi munkája, a követségekben kapott ajándékokból 10.000 márkánál nagyobb érték elveszett. 1276. XI. 17: a foki vám egy részét adta a kir. a veszprémi egyh-nak, említve, hogy Veszprém I. (Szt) István kora óta virágzó, a párizsi egy-mel vetekedő egy-e porrá égett . 1277. IX. 1. u. a Maroson Szalánkeménbe szállított só jövedelmét a veszprémi kápt-nak adta. 1276: kelt okl. szerint szabad művészetek, egyh., róm. és hazai jogi oszt-a [kara?] volt, melynek az egyh. és róm. jogot végzett [?] v. tanító [?] tagja volt. Ábel Jenő 1279 v. 1289-re gondolta a ~ megszűnését. 88

Bohus Rezső: A szellemi műveltség állapota Mo-on az Árpádok korszakában. Bp., 1876. – Ábel 1881:8. – Szabó Károly: Kun László 1272–1290. Bp., 1886:36. – Pór–Schönherr 1895:438. – Századok 1896:321. (Békefi Remig: A kk. közoktatásügyünk és a ~ létkérdése) – Pauler II:323. – Vigília 1961:459. (Gutheil Jenő: Veszprém Árpád-kori jogi főisk-ja – az első m. egyetem) – Csizmadia Andor: Az egy. okt. Mo-on a pécsi egy. alapítása után a 15–16. sz-ban. Bp., 1968. (szerinte csak studium particulare volt, ahol jogot is tanítottak) – Hermann 1973:113. (itt főisk.!) – MTK I:171.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.