Magyar Katolikus Lexikon > V > veszprémi Szent György-kápolna


veszprémi Szent György-kápolna: Veszprém legkorábbi építészeti emléke a székesegyház északi oldalán. – Első formájában egyterű körkápolna, rotunda volt, félkörívesen záródó szentéllyel. Imre hg. egyik veszprémi tartózkodása idején ebben a Szt Györgynek „ódon és nagyon régi” veszprémi egyházában tette fogadalmát. Nevét (patrociniumát) talán Szt István 1016 és 1018 közötti bizánci szövetségével lehet összefüggésbe hozni. Ennek során Bazileosz bizánci császár első királyunknak adta azt a bolgároktól közösen zsákmányolt Szt György-ereklyét, amit addig Ohrid érseki székhelyén őriztek. A rotunda valószínűleg a székesegyház építését megelőzően épülhetett, mivel főtengelyük iránya (tájolása) sem azonos. A kápolna egyházjogi helyzete vagy keresztelő egyház (ecclesia baptismalis), vagy királyi kápolna (capella regia) lehetett. – A 13. sz. második harmadában a rotundát lebontották és helyén a székesegyházzal most már párhuzamos tengelyű, nyolcszög alaprajzú, félköríves szentélyzáródású kápolnát építettek. A boltozott, gótikus stílusú kápolnát gazdagon díszítették: kőszobrait, tagozatait, kváderköveit ragyogó színekkel festették. Kapuzatát díszes keretelés emelte ki. A nyolcszögletes, központi elrendezésű kápolna elég tágas volt ahhoz, hogy a 36 tagú káptalan fontos ügyeit tárgyaló üléseit itt tartsa meg. Ebben a kápolnában választották 1417: püspökké Rozgonyi Pétert . – A Szt György-ereklyéhez sokan zarándokoltak, búcsújáró hely lett. 1401: Zsigmond kir. is felkereste. A búcsújárók nagy létszáma ad magyarázatot a Szt György-kápolna küszöbkövébe vésett figyelmeztetésre: „In limine non sedeto” – Ne üljetek a küszöbre! – A 15. sz. második felében Vetési Albert pp. (1458–86) újíttatta fel a kápolnát. 1476: Krisztus legszentebb teste tiszteletére Szt György oltárának jobb oldalán márványból faragott oltárt állíttatott. A bevett szokástól eltérően nem a székesegyházba, hanem a Szt György-kápolnába temetkezett. A síremléket minden valószínűség szerint Újhelyi János segesdi főesperes állíttatta, aki püspöke mellé is temetkezett. – A kápolna a 16. sz: pusztulhatott el. Feltárását 1957: Hungler József tanár helytörténész kezdte meg, H. Gyürky Katalin régész fejezte be. A helyreállítás és védőépület terve Koppány Tibor és Erdei Ferenc építészek munkája. Vetési Albert sírkövének rekonstrukcióját Szakál Ernő és Birkmayer János szobrászok végezték.  Ba. L.–Ba. P.

Ádám Iván: A veszprémi székesegyház. I–II. rész. Veszprém, 1912. – – Korompay. 1957.  – Gutheil 1977. – TKM 639. Bp., 2000.  (H. Gyürky Katalin: Veszprém. Szent György-kápolna.) – BalassaKralovánszky 2006.