Magyar Katolikus Lexikon > V > varasdi végvidék


varasdi végvidék, 1746–1869: a határőrvidék közigazgatási területe. – A kőrösi végezredre (ter. 28,26 osztr. mf˛) és a szentgyörgyi végezredre (ter. 36,16 osztr. mf˛) osztott ter-e a bécsi haditanács igazgatása alatt a zágrábi főparancsnoksághoz tartozott. Mindkettő törzskara Belováron székelt, együtt képezték a belovári brigádot. 1807: a 67 osztr. mérföld˛ ter-en 4 városában (Belovár 850 lakos, Csázma, Ivanics, Szentgyörgy) és 361 falujában a 35 r. k. pléb. 7264 házában 104.070 fő lakott, 1 osztr. mérföld˛-re 1553 fő jutott. 1869: ezredeit kivették a határőrvidéki szervezetből,  Ferenc József (ur. 1848–1916) legfelsőbb elhatározással 1872. III. 9: polgári kormányzat alá helyezte, s az 5. sz. varasd-kőrösi végezredet a 6. sz. varasd-kőrösi végezreddel együtt É-i, kisebb része  →Kőrös vármegyébe, D-i, nagyobb részét  →Belovár vármegyebe kebelezte. IV. 3: a horvát-szlavon-dalmát kormányzat alá helyezte. E két vm-ét 1886: Belovár–Kőrös vármegye néven egyesítették.  88

Magda 1819: 539. – Helységnévtár 1873:1534. – Edelényi-Szabó 1928: 706. (52. térkép)