Magyar Katolikus Lexikon > V > varasdi határőrvidék


varasdi határőrvidék, 1522 – 1873: a török betörése ellen szervezett katonai irányítású terület. – II. (Jagelló) Lajos (ur. 1516–26) a határvédelmet sógorára (Habsburg) Ferdinánd főhg-re bízta, aki a várakba ném. zsoldosokat küldött, s a tör. elől menekült szerbeket (→uszkókok) a határ védelmére, mint m. kir. (ur. 1526–64) letelepítette. Haramiákba (companiákba) szervezve harcoltak I. (Szapolyai) János kir. (ur. 1526–53) ellen; ezért 1564: adóktól és közterhektől mentesültek. Ekkor a horvát v. károlyvárosi határőrvidékre és a szlovén v. ~re [Gyurgyevác, Kőrös (Kri), Crkveno, Ivanics, Kapronca, Zágráb állomáshelyekkel; Varasd központtal] ill. fizetett (zsoldos) és nem fizetett (adómentes földbirtokos) haramia csapatokra osztották őket. Habsburg Károly főhg-nek (1540–90) az 1578: 15. tc. a „határőrvidék örökös generálisa” c-et, s a védelemre a m. rendek 140.000 ft-ot, szavaztak meg, (1570:  a tartományoktól 750.000 ft-ot kapott), ezekből várakat és őrtornyokat építettek s a katonákat élelmezték. Ekkor a ~en 548 lovas, 250 lövész, 417 más gyalogos, és 1807 határőr szolgált. 1580–: Dalmáciából családokat telepítettek a Kulpa–Una közére a petrinjai határőrvidék kialakítására, mely a ~hez tartozott. A tör. ezt hamarosan elfoglalta, visszavétele után védelmét 1696 után a bánra bízták. 1671. I. 23: az IV. 30  kivégzett Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc birtokaiból (az ekkor Zrínyi-szigetnek nevezett) Muraközt Stájeror-hoz, Szvarcsát, Zvecsájt és Novigrádot ~hez csatolták (kárpótlásul a Zrínyieknek a tör. ellen nyújtott segítségért). 1702: a ~ és a károlyvárosi generalátust a gráci főparancsnokság alá helyezték; minden generalátust ker-ekre, a ker-et 6 gyalogos haramijára és 2 lovas századra [össz. 3200 gyalogos, 666 lovas] osztották, élükön ezredes v. alezredes állt. Mindegyik külön zászlót kapott, a kapitányon aluli tisztek nem fizetést, hanem földbirtokot – köz granicsár 12, a zászlótartó 24, a vajda [hadnagy] 30, a százados 72 hold [1 hold 1400 négyszögöl] földet kaptak. A határőrházak a tiszteknek évenként 3 napi robotot adtak. Saját ruhában és fegyverrel őrizték a határt, közterheket nem fizettek. A ~et a vmi közigazg-tól függetlenítették. A m. rendek 1711–80: polgárosítását sürgették, eredménytelenül. A bánt – zágrábi főhadparancsnokként – a horvát vm-k mellett a báni, a varasdi és a károlyvárosi határőrvidék (likai, otocsáci, ogulini, szluini, 1. és 2. báni, varasd-kőrösi és varasd-szentgyörgyi ezredek) feletti parancsnokság is megillette. 1746: a határőrvidéket újjászervezték: a nagyobb  Károlyvárosi generalátusban 4 ezredet, a Dráva-Száva közi Varasdi generalátusban 2 ezredet, a Kulpa vonalát védő, a horvát bán vezénylete alá tartozó Báni határőrvidéken 1745-46: 2 ezredet szerveztek. 1–1 ezred, 12 gyalogos, 2 gránátos és 2 lovas századból állt, egyenruhát és fegyvert, az öszes tiszt 1747. XII. 1–: rendes fizetést kapott; de 1750. XII. 1-ig minden földet vissza kellett adni a kormánynak, a határőrök ezután nem robotkötelesek. A varasdi generalátust áthelyezték Zágrábba. 1754: a földbirtok ezután nem a katona tuladona, hanem katonai hűbér lett, adót és tizedet kellett fizetniük, sajá költségen szolgálniuk, ruházkodniuk, katonát a háznép száma szerint állítaniuk. Sok határőrcsalád tör. ter-re szökött. 1755: a károlyvárosi ezredben föllázadtak, mire az új szabályzat mérsékelte a földadót, isk-kat, utakat építettek. 1787. V. 1: a határőrvidéket katonokra, azokat 4 ker-re osztották, a határőrnek évi 12 ft-ot adtak. A fr. háborúkban 1796–: 1 lovas horvát-szlavon határőr ezreden kívül külön egységekben a varasd-kőrösi, varasd-szentgyörgyi határőrség gyalogezredei harcoltak. I. Ferenc kir. (ur. 1792–1835)  a ~ polgárosítás csak ígérte, amit 1825. és 1830. ogy-eken hiába sürgettek. A határőrvidéki szabályzatot 1800, és 1807: módosították, fegyvert, cipőt, szíjakat kaptak, csekély földadót fizettek, holdanként 1 napi áll-i közmunkával és 2 holdanként 1 napi közfuvarral tartoztak, ennek 1848: megszüntetéséig. A polgáriasítást, az anakronisztikussá vált ~ ezredei ter-én 1871: a kir. rendeletére kezdték meg. 1873–81: a polgárosított ~ K-i, nagyobbik részén →Belovár vármegyeként szervezték. a polg-i vmrendszer kialakítása Horvát-Szlavono. egész ter-én 1886-ig tartott. 88

Kolozsvári Közlöny 1870: 71. sz. (A horvát-szlavon határőrvidék). – Ortvay Tivadar: A horvát-szlavon-m. Határőrvdék kifejlődésének logikája, ter-i és szervezeti alakulásának tört-e, múlt s jelen fennállásának jogalapja, tekintettel az egyetemes és részleges pragmatikai történetre. Temesvár, 1873. – Margalits 1900. I: 68., 1902. II: 859. Enyedi-Szabó 1928:700. (45. sz. térkép)