Magyar Katolikus Lexikon > V > varázslófű


varázslófű, erdei varázslófű, szentistvánfű (lat. Circaea lutetiana): a ligetszépefélék (Onagraceae) családjába tartozó lágyszárú növény. A kk. óta Szt István vt. attrib-növénye: sancti Stephani herba, herba divi Stephani. Ezt őrzi a m. népnyelvben ma is élő Szt István virága v. szentistvánfű név is. Egyéb gyakori, a kk. latinságban használt nevei között a leggyakoribb a circe, aminek eredetében a Homérosznál is szereplő gör. varázsló-istennő, Kirké keresendő, ezzel függ össze az eu. nyelvek mindegyikéban '~' értelmű megnevezése. A Szt István vt-ra vonatkozó név csak a 16. sz. végéről ismeretes, de föltehető, hogy már korábban használatos volt. A 17. sz. gyakori lat. nevei: helxine sylvestris, helxine fluviatilis, lappa sylvestris, verrucarium, ocymastrum verrucosum. Nevével ellentétben szélesebbkörű orvosi ill. népi gyógyászati fölhasználásáról nem tudunk. 1813: Diószegi Sámuel Orvosi Füvészkv-ében a ~ szirompár néven szerepel: „Se haszna, se ártalma nints tudva.” S.J.

Stirling II.