Magyar Katolikus Lexikon > V > varádicskóró


varádicskóró, fájdalomfű, gilisztavirág (lat. Tanacetum vulgare): a fészkesek (Asteraceae) családjába tartozó évelő, sárga virágú, régóta ismert, egyes országokban ma is hivatalosan bejegyzett, másutt csak a népi gyógyászatban használt gyógynövény. Hatóanyagai mérgező hatású illóolajok. Elsősorban bélféreghajtó hatása van, neve is erre utal. Kk. lat. nevei: Herba Sanctae Mariae, Herba Mariae Major. Egyéb népi neve: gilisztaűző aranyvirág. A ~ szláv jövevényszó, legkorábban 1395 k. a besztercei szójegyzékben fordul elő: Dantena-Varadich. A kk. óta Mária szimbólum, a lelki gyógyítóerő jelképe. S.J.

Rápóti–Romvári 1972:250. – Stirling II:231. – KML 1986:316. (s.v. varádics)