Magyar Katolikus Lexikon > V > vödör


vödör (lat. hydria, idria, urna, ném. Eimer): 1. A Szentírásban víz merítésére, szállítására szolgáló nagyobb edény (Szám 24,7; Vg; Iz 40,15; Jn 4,11). Bőrből készítették, a száját 2 keresztbe tett fadarab tartotta nyitva (→tömlő). – 2. folyadék, darabos anyag tárolására való, lehajtható fülű, rendszerint lefele szűkülő nagyobb edény. A keresztrefeszítés ábrázolásain az ecetbe márott, nádszálra tűzött szivacshoz egy ~ is tartozik. – Szt Flórián (~ vízzel olt el egy égő házat); Szt Rupert, Szt Kozma és Damján attrib-a. – 3. folyadék mérésére szolgáló, német előzményű űrmérték. 1075: említi okl. m-ul: 1075. Dongás faedényből lett bormérték Erdélyben, DNy-Bunántúlon és a horvát–szlavón ter-eken. 10,9–47,0 liter. 26 alegysége közül az erdélyi ~ 1823-ig 10,9 liter, azután 11,32 liter. B.I.

BL:1943. – KML 1986:321. – Bogdán 1991.