vérkeresztség: →vértanúságban beteljesedő →vágykeresztség. – Az Egyh. a kezdettől fogva szilárdan meg van győződve arról, hogy azok az emberek, akik vágyódnak a keresztségre v. készülnek rá, és a hitért halnak meg, mielőtt megkeresztelkedhettek volna, a haláluk által Krisztusért és Krisztussal megkeresztelkednek. A ~ tehát a →keresztség hatásait hozza anélkül, hogy →szentség lenne. Ezért az Egyh. kezdettől a ~ben meghalt vt-kat ugyanúgy tiszteli, mint a megkeresztelteket. Különleges esete a ~nek az →Aprószentek. **
KEK 1258.
A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.