Magyar Katolikus Lexikon > V > vérkeresztség


vérkeresztség: →vértanúságban beteljesedő →vágykeresztség. – Az Egyh. a kezdettől fogva szilárdan meg van győződve arról, hogy azok az emberek, akik vágyódnak a keresztségre v. készülnek rá, és a hitért halnak meg, mielőtt megkeresztelkedhettek volna, a haláluk által Krisztusért és Krisztussal megkeresztelkednek. A ~ tehát  a →keresztség hatásait hozza anélkül, hogy →szentség lenne. Ezért  az Egyh. kezdettől a ~ben meghalt vt-kat ugyanúgy tiszteli, mint a megkeresztelteket. Különleges esete a ~nek az →Aprószentek. **

KEK 1258.