Magyar Katolikus Lexikon > V > vélt házasság


vélt házasság (lat. matrimonium putativum): érvénytelen házasság, melyet legalább az egyik fél jóhiszeműen kötött meg. – Az ilyen házasság mindaddig ~, amíg mindkét fél bizonyosságot nem szerez annak semmisségéről (1061.k. 3.§). Hangsúlyozandó, hogy minden jóhiszeműség mellett is csak akkor minősíthető a házasság véltnek, ha legalább az →érvénytelen házasság követelményeinek megfelel. A nem létező házasság nem tekinthető ~nak sem. A jóhiszeműség mindaddig feltételezendő, amíg a házasság érvénytelensége hivatalos és végrehajtható módon megállapítást nem nyert (2 egybehangzó ítélet formájában). Egyébként ~ban jóhiszeműen együttélni nem bűn; s a ~ bizonyos kánoni hatásai megfelelnek az érvényes házasságénak (vö. 1137.k.). Sz.SZ.A.

Erdő 1991:407.