Magyar Katolikus Lexikon > V > végrendelet és az öröklési hányad


végrendelet és az öröklési hányad: az örökhagyó nem köteles meghatározni az örökösök öröklési hányadát. Ha akár az egész hagyatékra, akár annak egy részére v. valamely hagyatéki tárgyra több örököst nevezett meg, és részesedésük mértékét nem határozta meg, a részesítettek egyenlő arányban örökölnek, de az egyenlő hányad szerinti öröklés vélelme megdönthető vélelem. A vélelmezett tény ellenkezője végrendeleten kívüli tényekkel is bizonyítható. Abban az esetben, ha valamelyik nevezett örökös kiesése folytán a hagyaték rá eső hányada megüresedik, a végrendelet által a kiesés következtében nem fedezett részre törvényes öröklésnek van helye (növedékjog). Kivéve, ha ennek megtörténtét az örökhagyó kifejezetten kizárta.  V. G.

végrendelet hatálya: 1. a szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha kimondását követően az örökhagyónak legalább 3 hónapig lehetősége lett volna arra, hogy más alakban végrendelkezzen. – 2. Az írásbeli végrendelet hatályát veszti, ha: a) az örökhagyó, v. beleegyezésével más megsemmisíti, v. akaratán kívüli megsemmisülésében megnyugszik; b) az örökhagyó azt közjegyzői okiratba v. teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával visszavonja; c) az örökhagyó újabb keltezésű végintézkedést készít. – A ~t nem szünteti meg, ha a végrendelkező akaratán kívüli okból megsemmisül a végrendelet v. egyébként nem található meg. Ha azonban a végrendelet az örökhagyó akaratán kívül megsemmisült, v. nem került elő ellenkező bizonyításig, azt kell feltétételezni, hogy az örökhagyó megsemmisítette. – Az újabb végrendelet annyiban hatálytalanítja a korábbit, amennyiben a vagyon ugyanazon részéről rendelkezik. Tehát ha pl. az örökhagyó a korábbi végrendeletében a lakását és az autóját X-re hagyta, majd egy későbbi idopontban készült végrendeletében a lakását Y-ra hagyta, akkor a lakást Y fogja örökölni, az autót X.  V. G.