Magyar Katolikus Lexikon > V > végrendelet érvénytelensége


végrendelet érvénytelensége: a szerződések jogának szabályaival ellentétben a →végrendelet csak megtámadás folytán válhat érvénytelenné. – A ~ oka lehet: 1. A végrendelkezési képesség hiánya, ami a végintézkedési képességgel összefüggő követelmények hiányát jelenti. –  2. A végrendeleti akarat fogyatékossága. A végrendelet akarati hiba miatt érvénytelen, ha a) az örökhagyót megtévesztették v. tévedett nyilatkozata tartalmában és emiatt tett olyan nyilatkozatot, amelyet ennek hiányában nem tett volna; b) végrendeleti rendelkezést egyáltalán nem akart tenni (pl. csak tréfából tette); c) az örökhagyó téves feltevésben volt (pl. úgy hitte, nem születhet újabb gyermeke) v. a végrendeleti nyilatkozatot olyan okból tette, amely később meghiúsult; d) a végrendeleti rendelkezést az örökhagyó jogellenes fenyegetés v. tisztességtelen befolyásolás miatt tette. Az érvénytelen rendelkezés azonban érvényes lesz, ha azt az örökhagyó utóbb a végrendeletre megszabott alakban jóváhagyja. – 3.  A végrendeleti akarat nyilvánításának hibája. A végrendelet akarati hiba miatt válik érvénytelenné, ha:  a) a végrendelkező a nyilatkozatot nem a törvényben meghatározott alakban tette meg; b) a végrendelkező nem személyesen, hanem képviselője útján rendelkezett; c) két v. több személy a végrendeletét ugyanabban az okiratban foglalta. E szabály alól csak a házastársak végrendelkezése kivétel. – 4. A végrendelet tartalmi hibája. –  A bizonyítási teher valamennyi érvénytelenségi ok esetén a végrendeletet megtámadó felet terheli. A sikeres megtámadás csak annak a viszonylatában teszi a végrendeletet érvénytelenné, aki a megtámadás jogával élt. Vagyis a végrendelet meg nem támadott részével fedett hagyatékot a végrendeleti örökösök öröklik. A végrendelet érvénytelensége csak akkor vehető figyelembe, ha arra az érdekelt személy hivatkozik.  V. G.