Magyar Katolikus Lexikon > V > váltó


váltó, kereskedelmi váltó: adós által aláírt okmány, mellyel alávetve magát a váltójog szigorának, adósságát elismeri, s annak megfizetésére kötelezi magát. Ha elmulasztja, nem a polg. törv., hanem a sokkal szigorúbb váltójog szerint felel teljes vagyonával. A váltójogi rendszerben az adott követelést a bíróság a kereset keltétől számított 8 napon belül tárgyalni köteles, s a követelés végrehajtható. Mivel a ~t hitel fedezeteként alkalmazzák, többnyire hiteleszkoz, de mert másra is átruházható, fizetési eszköz is. Fontos szerepe van a gazd. életben, mert növeli a hitel biztonságát. Kezdetben az ang. törv. a ~hanisítást halállal büntette, éooen a hitellélet biztonságának növelése érdekében, ami az ang. gyarmatosítás idején kulcskérdés volt. – Magyarorsz. 1930: aláírta a genfi ~jogi egyezményeket, de azt tvr-tel csak 1965: hirdették ki. 1985. I. 1. óta használatos ismét a ~ a belföldi forgalomban a gazdálkodó szervezetek körében. Tb.A.–**

Bácskai 1991:49. – Pearce 1993:70.