Magyar Katolikus Lexikon > V > Vinodol vármegye


Vinodol vármegye: grófság a horvát tengerparton, Novi városának környékén. – Meredek sziklák és a tengerpart közelében húzódó hegylánc között, a Portorétől Noviig érő, 30 kilométer hosszú völgy. A rómaiak „vallis vinaria”-nak nevezték. 1280: Noviban gyűltek egybe Vinodol-vidék 9 közs-ének képviselői és szokásjoguk szerint Lénárdnak, Veglia (Krk), Vinodol és Modrus urának jelenlétében szabályzatot alkottak, amely szervezte a lakosság jogviszonyait. Ez legrégibb horvát nyelvű törvénykv; a 9 helységében őrzött 9 példányból csak egy maradt meg a modrusi kápt. levtárában. Várai Frangepán birtokok, a 14–15. sz: Gricani, Grobnik, Hreljin, Kotor, Ledenice, Novi, Szádrév (ol. Buccari, horv. Bakar), Trsat (Fiume fölött). Bribir (Brebir) városában volt a modrusi társaskápt. székhelye, tp-ában őrizték a tör-ök elől menekített ereklyéket. Amikor 1776. II. 14: Mária Terézia (ur. 1740–80) visszaadta Horvát Szlavóniának az osztrákok bírtokolta tengermelléket, azon szervezték a régi Vinodol helyett, tört-i félreértésből Szörény-nek nevezett új vm-t, melynek Fiume lett székhelye, amelyet a város követelésére elválasztották Szörény vm-től és (separatum corpus coronae-ként) önkormányzatot kapott. A horvát vm-k rendezésekor ter-e →Modrus–Fiume vármegye része lett; amikor kb. 60 települése volt. 88