Magyar Katolikus Lexikon > V > Versailles-i béke


Versailles-i béke, 1919. jún. 28.: az I. →világháborút lezáró 440 cikkelyes szerződés, melyet a győztes antant (a Szövetséges és Társult Hatalmak) és a legyőzött Németország megbízottai írtak alá a Versailles-i kastély tükörtermében. – A békekonferencia 1919. I. 18–VI. 28-ig tartott; 1920. VI. 28: lépett életbe, miután Némo., az Egyesült Királyság, Fro. és Japán ratifikálta. Az USA nem ratifikálta, 1925. VIII. 25: különbékét kötött No-gal. – 1) A ~ közvetlen előzményei: 1918. X. 7: a Spartacus szövetség góthai birodalmi konferenciáján munkás- és katonatanácsokat alakítottak és lőszeripari sztrájkot szerveztek. XI. 9: győzött a szociáldemokrata forradalom és Friedrich Ebert szociáldemokrata kormányt alakított. XI. 11: a német fegyverszüneti küldöttség a compiegne-i erdőben aláírta a fegyverszünetet, melynek értelmében É-Fro-ot, Belgiumot és Elzász-Lotaringiát 15, a Rajna-vidéket további 16 nap alatt ki kellett üríteni. A német hadifoglyok nem térhettek haza a béketárgyalásokig és a No. elleni blokádot nem oldották fel. – 2) A ~ területi rendelkezései. No. elveszíti ter-ének 13 %-át (70.000 km2) és lakosságának 10 %-át (6.500.000). Elzász-Lotaringia Fro-hoz kerül, a Saar-vidéket Fro. megszállta, és további sorsáról 15 év múlva népszavazás fog dönteni. Három kisebb területet Belgium kap, Schleswig-Holstein tart. É-i része Dániához, Ny-Poroszo. és Posnan (Posen) ter-e Lengyo-hoz kerül. Lengyo. folyosót kap a Balti-tengerhez (ezzel K-Poroszo-ot elválasztották No. többi részétől). Danzig (Gdansk) szabad város lesz. Népszavazás eredményeként Felső-Szilézia egy része Lengyo-hoz került. A Memel-vidéket Litvánia, D-Tirolt Olo. kapta. No. gyarmatai az antant-hatalmak és Japán mandátumterületei lettek. A Rajna mindkét partján, 50–50 km-es körzetben, demilitarizált övezetet hoztak létre. – Noha a weimari alkotmány 61. cikkelyét úgy szövegezték, hogy „Német-Ausztria a Német Birodalomhoz történt csatlakozása után jogot nyer a Reichstagban való részvételre, lakosságának megfelelő szavazati számmal”, és 1919. III. 12: Au. alkotmányozó nemzetgyűlése megismételte e határozatot, a békeszerződés 80. cikkelye szerint Au. nem csatlakozhat a Német Birodalomhoz. – 3) Gazdasági (jóvátételi) intézkedések: No-nak ki kell szolgáltatnia keresk. flottájának minden olyan hajóját, amely meghaladta az 1600 bruttó tonnát, az 1000 és 16000 tonna űrtartalmú hajóinak a felét; gabonatermésének 15 %-át, burgonyatermésének 17 %-át; széntermelésének 30 %-át, ércbányáinak 80 %-át, ónércének 70 %-át, és ólomércének 25 %-át. – No. kötelezte magát, hogy 5 éven át évenként össz. 200.000 tonna űrtartalmú hajókat épít az antantnak, 10 éven át 27 millió tonna szenet szállít a győzteseknek; továbbá: 700 tenyészcsődört, 3500 kancacsikót, 4000 bikát, 140.000 tehenet, 40.000 borjút, 1200 kost, 120.000 juhot, 10.000 kecskét, 15.000 kocát szállít. Ki kellett szolgáltatnia a festékkészletének 50 %-át, 1925-ig festékgyártásának 25 %-át. – Az ellenséges államokban lévő összes ném. nemzeti vagyon, valamint a kistőkések ném. bankokban lévő betétjeit lefoglalták. Kimondták, hogy minden háború előtti szerződés, követelés, szállítási megállapodás érvénytelen. – No. a szövetségesek javára lemondott a gyarmatokra vonatkozó minden jogáról. Uakkor a ném. kormányt terhelte minden olyan adósság, amely a gyarmatokon minden tulajdon megvásárlása v. építése során jött létre. Az antant hatalmak kisajátítottak a gyarmatokon minden ném. tulajdont, de nem nyújtottak kártérítést a kisajátításokért. No-ot kötelezték, hogy az antanthoz tartozó, a háború által érintett magánszemélyek részére nyugdíjat és hadisegélyt fizessen, s ki kellett egyenlítenie azokat a kölcsönöket, amiket Belgium a szövetségeseitől vett fel. – Az Elba, az Odera, a Memel és a Duna ném. részeit nemzetközivé nyilvánították. – A 258. cikkely értelmében No. lemondott arról a jogáról, hogy részt vegyen bármely pénzügyi v. gazd. szervezetben, mely az antant- államokban, egykori szövetségesei v. az egykori Oroszo. ter-én működött. – 1921: No. pénzbeli jóvátételét 132 milliárd márkában állapították meg, amelyet 37 alatt kell kifizetnie. No. fizetésképtelensége miatt, a tartozások fizetésének biztosítására Rufus Dawes tervet dolgozott ki, mely szerint az USA 18 milliárd márka kölcsönt ad No-nak, de e terv végrehajtása lehetetlennek bizonyult, ezért 1930: a Young-terv megállapította a ném. adósság végösszegét s azt 59 évre osztotta be: Ném-onak 1966-ig évente 2050 millió, 1966–88: csökkenő skálával 1700 milliótól 897 millióig, együttvéve 100.000 millió márkát kell fizetnie. – 4) Katonai intézkedések: No. legfeljebb 100.000 főből álló zsoldos haderőt, 4000 fős tisztikart, és 15.000 fős flottát tarthat fent. Megtiltották nehézfegyverek, harci repülőgépek, tengeralattjárók és nagyobb hadihajók gyártását. Elrendelték az utóbbiak kiszolgáltatását. – A ~ 231. cikkelye szerint No-nak el kellett ismernie, hogy ő a felelős ellenfeleinek minden káráért, és erkölcsileg felelős a háború kirobbantásáért. – 5) Jogi értelemben a ~ nem tekinthető békeszerződésnek, mert No. nem szabad akaratából, hanem kényszerből írta azt alá. Ezért helyesebb békediktátumnak minősíteni, amelyben egyáltalán nem érvényesültek Wilson amerikai elnök 1917-i 14 pontban meghirdetett elvei. Különösképpen nem érvényesült a népek önrendelkezési jogának elve, mert ném. többségű ter-eket csatoltak el a lakosság megkérdezése nélkül a Birodalomtól. A csillagászati méretű jóvátételi kötelezettségek teljesíthetetlenek voltak. Ezért a ~ magában hordozta egy új, a II. →világháború csíráját. Ko. Pé.

Nitti, Francesco: Európa hanyatlása: az újjáépítés útjai. Bp., 1923. –

Tokody Gyula: Németország története, Bp., 1983. – Keynes, John Maynard: A békeszerződés gazdasági következményei. Ford. Félix Pál. Bp., 2000. – Németh István:Németországi alternatívák 1918–1933 Bp., 1995. – Uő.: Németország története, Budapest, 2004.

20. századi egyetemes történet I. kötet. Szerk. Diószegi István, Krausz Tamás, Németh István. Bp., 2004.