🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > V > Vecse szék
következő 🡲

Vecse szék, tapolcafői szék, Vecse vármegye, 1373(?) sz.–1848. ápr. 11: →egyházi nemesi szék. – A győri pp. 1466: Jenő, Tapolcafő, Simonháza és Román, az 1488. évi adólajstrom szerint Ság (Sikátor mellett), Kisjenő, Nagyjenő (város), Vaszar, Román, Döbrés, Mezőszeg, Salamon, Simaháza, Tapolcafő, és Vecse helységekben volt földesúr. Utóbbi 6 faluja 1625: a ~. Döbrés első említésekor 1373: Nobiles iobagiones episcopales de Debres. 1488: a győri pp. földesurasága alatt 11 forint orsz. adót fizetett. 1542: 3 portáját írták össze. 1545: Fehérvár ostroma idején pusztásodott, földjét a simaházi egyh-i nemesek tized ellenében művelték. A tapolcafői határész, Döbrésimalom külter-i lakotthely. – Mezőszeg említésekor 1488: Mezewzeg a győri ppé; orsz. adóba 8 ft-ot fizetett. 1592: 2–3 kúriában éltek nemesek. 1646 után puszta. 1828: 33 zsellér lakta. Tapolcafő mellett 1890: puszta. – Salamon említésekor 1402: Salamon vsz. tulajdonosáról kapta a nevét. 1488: róvásadója 3 ft. A tör. elnéptelenítette, 1531: puszta. 1592: malma a Bittva-patakon még állt, évi 40 köböl búza a bére. 1717: telepítették, lakói parasztok és kis számban országos nemesek, a pp-től 8, a vm-től 4 é. adómentességet kaptak. 1785: 425, 1829: 571 fő lakta. 1903–: Pápasalamon. – Simaháza említésekor 1265: Schag, 1466: Symonhaza, 1488: 5 ft róvásadót fizettek. 1545: Székesfehérvár tör. ostromakor elpusztásodott. 1573: lakott, a Tapolca vizére 2 kerekű malma kallóval működött, szürke posztót készítettek. 1577: 4, 1636: 3, 1657: 3 egyh.nemes család élt ott, lakói tized ellenében Döbrés pusztát is művelték. 1857: Adásztevel tartozéka 66 lakóval. 1928: ~t és Felsőságot Simaság néven egyesítették.– Tapolcafő említésekor 1374: Poss. episcopalis ecclesie Jauriensis Tapolchafeu. A Tapolca forrásánál települt, a győri pp-é, a ppség egyházi nemeseinek a széke és közp-ja. 1488: orsz-os adója 28 ft. 1531: a Bakithok megszerezték, 1545: Fehérvár ostromakor elnéptelenedett. 1577: Draskovics pp. a beköltözőknek 7 é. adómentességet ígért. 1592: hódolt falu, a tör-nek 50 ft-ot, a ppnek gabonadézsmát fizetett.1604: az új telepesek 6 é. tehermentességet kaptak. 1685: csak 5–6 kunyhószerű háza állt, 1715: 13 család élt ott. 1741: 26 lakója foglalkozott iparral. 1785: 1530 lakójából 1 pap 280 nemes, 38 polgár, 32 polgár örököse, 117 zsellér, 119 egyéb, 185 fiúgyerek és 698 nő, 1829: 1221 fő lakta. 1981: Pápához csatolták. Szülötte Kalmár Gyögy (1726–1782 után?) nyelvész, verseiben ő használt először klasszikus versmértéket. – Vecse (első említésekor 1488: Wechee, 1696: Nemes Vecse) ~ igazgatási és bíráskodási közp-ja. 1488: 5 ft-tal adózott; az egytelkes nemesek módjára esetenként →taksát fizettek, terményeikből a pp-nek tizedet adtak. Itt tartották 1531, 1536, 1565, 1590, 1626, 1715: székgyűléseit. 1550: 13, 1626: 10 egyh-i nemes és 2 zsellér család élt ott. 1635: egyességük értelmében az egész ~ egy összegben 25 ft-ot fizetett a pp-nek s ellátta a ppi asztalt. 1718: 16, 1754: 30, 1780: 60 egyh-i nemes, 1828: 37 házas, 12 házatlan zsellér (87 adózó fő) lakta. 1771: r. k. és ev. isk-val, 1773: m. falu, r. k., ref. és ev. főként szőlészkedő lakossággal (egyiknek sem anyaegyházzal). Neve 1909–: Somlóvecse.– Ide számították Nagyjenőt (első említésekor 1321: Nogienew, 1479: Nag Jenew mezőváros) mivel a 16. sz: a jobbágyok mellett egyh-i nemesek is lakták, akikre 1577: a pp szántási és vetési robotot kényszerített és csak a kilencedmentességet hagyta meg. 1571: bírói székük még megvolt, a ppi úriszékhez föllebbezhettek. 1677–: neve Tüskevár; 1785: 881, 1829: 804 fő lakta; a Kisjenő határából kivált Várdát (említésekor Vardahely) mivel a győri pp birtokaként 1750: nemes család lakta. – Része volt Dőr (Sopron vm-ben), első említésekor 1220: Villa Deer. A Dőri család után a 15. sz(?): lett a pp birtoka, Iváncháza 1531: adójegyzékben a zirci apátság egyh-i nemeseinek 3 telkét írták össze. 1614: hosszú időre bérbe adták a béli prédiálistáknak. 1828: 14 zsellér lakta.1882: Pápa pusztája. – Románd első említésekor 1234/1270: Roman, (korabeli keresztnévből) ppi birtok, 1488: 23 ft áll-i adót fizetett. 1531: a tör. 24 portájából 12-t fölégetett. 1542: elnéptelenedett. 1586: újra települt, a pp-től 6 é., 1592: teljes adómentességet kaptak, csak 1655: sorolták a cseszneki vár birtokaként, amikor az Esterházy családé lett. 1721: kezdett benépesülni 7 egész v. 14 féltelken építhettek, kilencedmentesek és szabadon költözők voltak, csak a tizeddézsmát fizették. 1768: ném-ek telepedtek Romándra. 1785: 344 , 1829: 497 fő lakta. – Uzsal (első említésekor 1488: Wsal) egytelkes nemesek faluja, lakói 2 ft. róvásadót fizettek. 1531: a 11 lakott porta többsége a zirci apátságé, világi birtokos az Uzsali család.1545: már lakatlan, 1850: Uzsalpuszta Nagytevel határrésze. – Földje bár a pol. vm. ter-hez tartozott, önálló törv.hatóságot alkotott, mely élén a főispánnal, szervezetileg a vm. igazg. szervezetéhez hasonlóan működött. A főispánt a közgyűlés iktatta be, e tisztséget a mindenkori győri pp. látta el. Az ügyek intézője az alispán, ő irányította a ~ tisztikarát. Választása, mint a többi tisztségviselőjé is a közgyűlésen történt. A főispán rendszerint 3 főt jelölt az alispánságra, a tisztet az nyerte el, aki a legtöbb szavazatot kapta.. Ő helyettesítette a főispánt, elnökölt a kisgyűléseken a prédiális törvszék ülésein és a közgyűléseken, kivéve a választásokat, ahol a nádornak jelen kellett lennie. A tisztikar többi tagjai: főjegyző, szolgabírák (alszolgabírák), esküdtek, jegyző, főügyész, számvevő, főbiztos, aljegyzők, perceptor, földmérő, főorvos, seborvosok és néhány alacsonyabb rangú tisztségviselő. A főszolgabírói tisztség nem volt rendszeresítve, föladatát a táblabírák közül választott főbíró látta el. – A tisztújítást az 1723: 53. tc. szerint 3 évente kellett megtartani, ezt gyakran elmulasztották, de a lemondás v. halál miatt megüresedett állásokat a legközelebbi közgyűlésen betöltötték. A megválasztottak esküt tettek, hivatalukat a főispáni megerősítés után kezdhették. Évenként általában 4 közgyűlést tartottak, a határozatokat a főispánnal kellett megerősíteni, ha az nem volt jelen a határozathozatalkor. – II. József (ur. 1780–90) a közigag. átszervezésekor ~t a vm-be kebelezte, de a kir. halála után önállóságát visszakapta. 1842–47: az →országos nemességgel is bíró egyh. nemesek személyi és ingó vagyoni ügye a vm-re tartozott, a nem nemes predialisták minden tekintetben az egyh-i nagybirtokos joghatósága alatt maradtak; az orsz. nemesekhez tartozók jobbágyai polgári pereit a prediális szék, büntető ügyekben a vm hatósága alá rendelték. 1847: az ezen egyh-i nemesekre hátrányos megkülönböztetést megszüntették. Felsőbb engedély nélküli, a női ágra is átszármaztatott egyh-i nemességet tiltották. 1848. az →áprilisi törvények megszüntették az egyh-i nemesi székek Árpád-kortól létező jogosultságát. 1855. II. 3: az uralkodói pátens kimondta az egy-i nemeseket tartó főpapok visszaháramlási jogának megszüntetését; e területrészek kiváltak az egy-i birtokból s végleg magántulajdonba kerültek. TE

Nagy 1828. I. – Ozorai 1887. – Csánki III. – Klebelsberg évkv. 1935:28. – Molnár Ernő: A Nagyjenő-Tüskevári pálos ktor. Bp., 1936. – Regnum 1944–46. 1947:189. – Ila–Kovacsics 1964. – Tanulm-ok a m. helyi önkormányzat múltjából. 1971:147.