Magyar Katolikus Lexikon > V > Vörösberény


Vörösberény, 1971: Balatonalmádihoz: csatolták, azzal 1989: város, Veszprém m.: plébánia a veszprémi főegyhm. várpalotai esp. ker-ében. – 1109: a →veszprémvölgyi apácák kolostora adománylevelében Zagarbrüen, Zaarberin, később Szárberény, majd ~. 1297: említik bizonyára jóval korábban épült Szt Márton-tp-át, mely átépítve és bővítve 2009: is a ref-ok használatában van. – A veszprémvölgyi apácák a török elől Körmendre menekültek, a 17. sz. elején kihaltak. Gazdátlanul maradt birtokaik kezelését II. Ferdinánd kir. 1625. V. 15: Dallos Miklós győri mpp-re bízta, aki betegségére hivatkozva e megbízatásról 1629: lemondott. Ekkor kir-i parancsra Sennyei István, 1631: Dávid Pál veszprémi mpp. lett a birtokok gondozója. – II. Ferdinánd 1626. VIII. 5: felszólította Dallos Miklóst, hogy telepítse meg Győrött a jezsuitákat, hogy gimn-ot nyissanak. Ennek anyagi támogatására nekik adta a kihalt apácák ~, Kenese, Máma (a mai Balatonfűzfő), Sándor (Kenesétől ÉNy-ra) és Balatonfőkajár határában fekvő birtokait. Ekkor azonban a vidék még a tör. hódoltság közelében volt, az új birtokosok nem sok hasznát vették az adománynak. Csak a török kitakarodása után indulhatott meg a fejlődés. – A jezsuiták az 1606-os bécsi béke vallásügyi cikkelyeire és földesúri hatalmukra hivatkozva 1700. VI. 16: cs-i katonaság segítségével visszafoglalták a reformátusoktól a ~i, Árpád-kori tp-ot, a →Rákóczi-szabadságharc idején azonban újra református kézre került. 1711: a szatmári béke után a jezsuiták ismét próbálták visszaszerezni a tp-ot, eredménytelenül. Ezért 1748: kis kpnát építettek, melynek boltozott sztélye a mai tp. Szt Sír-kápolnája. A hajó annak idején fából készült, és ugyancsak fából építették kicsiny tornyocskáját. – 1773: a jezsuita rend eltörlése után a rend birtokait a Királyi Kamara vette kezelésbe, de a ~i gazdasági központban az utolsó jezsuita jószágkormányzót, Bufleur Gáspárt megtartották nyugdíjazásáig. Ő irányította az új barokk tp építését, melyet 1779: Loyolai Szt Ignác tiszt. szteltek. Bizonyos, hogy tervek már a feloszlatás előtt készültek (a diadalív freskóján látható egy tervrajz). Az oltárképek és az egész tpbelső festése Bucher Xavér Ferenc (1748–1811) veszprémi festő műve. – A pléb-t 1749: alapították újra. Anyakönyvei 1747-től. Kegyura 1880: a Tanulmányi Alap. – Plébánosai: 1333: Zeuke; 1500: János; 1749–73: jezsuiták, 1773: Hatos István, 1798: Horváth Ádám, 1809: Horváth József Alajos, 1821: Skernyók József, 1834: Farkas Mihály, 1844: Beke Kristóf, 1857: Saára József, 1873: Bellaágh József, 1891: Joó János, 1914: Gyöngyössy Imre, 1955: Sólyom József, 1973: Horváth József, 1985: Kubinyi György. 1990-től Balatonalmádi (Csoma János, 1996: Szabó János) látja el. – Lakói 1785: 216 r.k., 473 ref., 9 ev.; 1840: 259 r.k., 25 egyéb vall., össz. 284; 1910: 526 r.k., 1 g.k., 11 ev., 466 ref., 13 izr., össz. 1017; 1940: 2718 r.k., 9 g.k., 4 g.kel., 169 ev., 829 ref., 11 izr., 3 egyéb vall., össz. 3743; 1983: 2000 r.k., össz. 2000. – 1948: 3 tanerős r.k. ált. isk-jában 138 tanuló. Horváth József –Szabó János

Gerecze II:1018. – VEN 1975:108; 1992:337. – Horváth József: ~ története. Vörösberény.1979. – TKMK 88.