Magyar Katolikus Lexikon > V > Vérteskeresztúr


Vérteskeresztúr (egykor Fejér vm.) középkori monostor, ma Bokod (Komárom m.) határában, Oroszlánytól D-re a Vértesben. A Vértes erdejét és várait az Árpádokkal rokon Csák nembeliek birtokolták 1326-ig. 1146: már állott a hegység ÉNy-i peremén Ugrin comes Sancta Crux azaz Keresztúr monostora, Fulco hospestől kapott adományt. 1214: a ciszterci apátságok középkori jegyzékébe egy új Mo-i apátságot jegyeztek be Sancta Crux néven, mint az →egresi ciszterci apátság filiáját. Ennek helyét okleveles adatok híján nehéz megállapítani. Uazon évben a ciszterci generális káptalan felrója a cikádori apátnak, hogy a kir.  kérésére egy szerzetesét adta apátként valamelyik bencés apátságnak. 1226–40: a ciszterci káptalani határozatok háromszor említik a Mo-i Sancta Cux apátját. 1226, 1236: a pápa a vértesi apátot néhány egyházi ügy intézésével bízta meg. 1231, 1237: Csák Miklós, Ugrin esztergomi érsek (+1204) unokaöccse, aki számos közméltóságot viselt, a király, majd a fehérvári káptalan előtt végrendelkezett vagyona felett fiai javára.  ~ egyházának földjét osztatlanul fiaira hagyta, apátról, szerzetesekről nem tett említést.  Az első oklevélből kitűnik, hogy első felesége görög, a második jámbor frank vagy francia családból származott. Végül az említett Ugrin érsektől kapott birtokán, a Csanád vármegyei  Gedecsen halálos ágyán magához hívta az egresi ciszterci apátság perjelét és két szerzetesét, meggyónta bűneit, átadta három korábbi végrendeletét, és újra rendelkezett néhány birtokáról. Mindezt az egresi apát 1239: hiteles oklevélbe  foglalta. A ciszterciek, akiknek e monostor családi, nemzetiségi jellege aligha felelt meg valószínűleg a tatárjárás után vagy a 14. sz. elején visszaadták a bencéseknek. 1276: IV. László kir. ~on állított ki oklevelet a –veszprémvölgyi  ciszterci apácák érdekében. 1278: Csák Miklós fia Lőrinc kapta meg a monostor melletti háromszobás házat. 1333: apátja, Miklós 1 márka pápai tizedet fizetett. 1394, 1419, 1424: ~ néven, magyar formában jelenik meg az oklevelekben. 1478: Mátyás király kérésére a kihalt bencés monostort a pápa a domonkosok fehérvári Szt Margit kolostorának adta. Ua. évben a domonkosok generális magisztere utasította a fehérvári perjelt ~ benépesítésére. 1538: Mihály pannonhalmi apát tiltakozott a monostor elfoglalása és tatai malma eladása ellen. 1690: A tp. falai tetőzetén kívül még teljesen álltak, nagyrészt a klastromé is. 1754: vétel útján Eszterházi birtok lett. 1779–99: a tp. legnagyobb részét az uradalom lebontatta, köveit Bokod, Dad, Pusztavám, Szend tp-ainak építéséhez, a legszebb faragványokat a tatai és csákvári romantikus  kastélyparkok díszítésére használták fel.  Háromhajós, toronynélküli temploma a Mo. románkori építészetének remeke volt, romjai ezt még ma is igazolják. A 13. sz. első évtizedeiben több műhely közreműködésével, ciszterci hatás nélkül épült. Háromkarélyos szentélye és kereszthajója nagyszerű szerkesztést és kivitelezést mutat. É-i oldalához csatlakozott a klastrom kerengővel. ÉNy-i sarka mellett állt az első, egyszerűbb 12. sz.-i templom.  Részletes régészeti kutatása és feltárása 1955 k. kezdődött. H.F.L.

Hervay 1984:120. – Györffy II:415. – Mezősiné Kozák Éva: A vértesszentkereszti apátság. Bp. 1993. – Korai m. tört. lex. 1994:725 (Marosi E.) – Ppl. 2001:522.