Magyar Katolikus Lexikon > V > Vérmező


Vérmező (arám hakel dema, gör. Hakeldamakh): terület Jeruzsálem falai közelében, a fazekas telke, idegenek temetkezési helye. – A ~ név a Júdásnak adott vérdíjjal függ össze. Júdás ui. a Jézus elárulásáért kapott 30 ezüstöt visszavitte a főpapoknak s utána öngyilkos lett. A főpapok úgy ítélték, hogy ezt a pénzt nem szabad a tp. kincstárába tenni, mert vér díja (Mt 27,6;. MTörv 23,19). Megvették tehát rajta a fazekas telkét az idegenek temetőjéül. Az ApCsel 1,18 „szerzett magának” kifejezését egyesek szónoki fordulatnak tartják, mások szerint Júdás a saját telkén lett öngyilkos, ezért nevezték ~nek. De lehet, hogy a név már korábban is megvolt (vö. Jer 2,23) s csak később kapcsolták össze Júdással. Előképi értelmezésben az ÚSz-nek Júdásról adott képe és az Achitofelre vonatkozó késői zsidó elképzelés egybevág: mindkettőre alkalmazható a Zsolt 41,10 és 55,14. – Egy 4. sz-ig visszanyúló hagyomány a ~t a →Hinnom völgye D-i oldalához köti, ahol Jer 19,2–6 szerint fazekasok dolgoztak. A közelben keresik a →Tófetet is. R.É.

BL:1915.

Vérmező (Bp., I. ker.): a Várhegy Ny-i oldalán a Krisztina körút, Mikó u., Attila út által határolt terület. – A kki várat körülvevő vizesárok és sánc (glacis) a vérpadon lefejezett, ill. a bitófán kivégzett infámis személyek holttestének elföldelésére kijelölt ter. volt; a capitis deminutio eltörléséig ugyancsak a várfalakon kívül volt a bakó, ill. a hóhér, valamint a hullahordók lakása. A budai Vár körül be nem építhető védelmi ter. méreteit még 1752: is „a várfalaktól egy puskalövésnyire” távolságban határozták meg. – A Vár hadászati jelentőségének csökkenése, majd a kormányhivatalok Budára helyezése után, 1819: a ter-et parcellázták és fokozatosan beépítették, csupán a várnagy kaszálója maradt a Haditanács tulajdonában. A hagyományoknak megfelelően itt, a várfalakon kívül végezték ki 1795. V. 20: a m. jakobinusokat: Martinovics Ignácot,  Hajnóczy Józsefet, Szentmarjay Ferencet és Sigray Antalt, majd VI. 3: Őz Pált és Szolárcsik Sándort. A várnagy kaszálórétjét ezután nevezték előbb a nép nyelvén, majd később hivatalosan is ~nek. – A Petőfi megénekelte ~ből ter-et hasítottak le 1861: a Déli Pályaudvar számára, de a ter. katonai célokból: gyakorlótérként, díszszemlék tartására stb. továbbra is a Hadügy-, ill. Honv. Min. tulajdonában maradt. – Bp. ostroma idején a ném. katonaság élelmet, gyógyszert, lőszert szállító repülőinek leszálló helye, ezért a ~ az ostroma után tele volt repülőgéproncsokkal és más gépalkatrészekkel. Ezekből igen sok bizonyult használhatónak a →Sziklakórházban kialakított Víruslaboratórium munkájának megindításához. – A környező utaknál mélyebben fekvő füves lapályon  a harcok befejezése után a romhalmazzá bombázott Várnegyedben keletkezett mérhetetlen mennyiségű törmelékanyagot helyezték el. Síneket  fektettek le és keskeny nyomtávú bányavasút csillesora szállította hónapokon keresztül a „sittet”, amellyel föltöltötték a ~t. – A parkosított „Herman Ottó” Emlékkúttal ékesített ~n a Magyar Jakobinusoknak és a budai Önkéntes Ezred hősi halottainak állítottak emlékművet. Ka. Dé.

Bp. enciklop. Szerk. Tóth Endréné. Bp., 1981.– Ráday Mihály: Városvédő beszédek. 1–2. köt. Bp., 1988. – Ungváry Krisztián: Bp. ostroma. Uo., 1998: 329. – Gasparovich László: A rettegés 50 napja. Bp. ostroma és a kitörési kísérlet. Debrecen, 1999.