Magyar Katolikus Lexikon > V > Végles


Végles, v. Zólyom vm. (Vígl’aš, Szl.): vár. – 1380 e. épült kir. várként, bár egyes források szerint már 1299: a keresztes lovagoknak erősségük állt itt. Később a Ráskay, Dobó, Csáky és Esterházy családok is birtokolták. 1441: a husziták szállták meg. A tör-ök közeledtével végvár lett, de ostromra nem került sor. Bocskai, Bethlen Gábor és Thököly csapatai is bevették. A Rákóczi-szabharc idején 5 é. kuruc kézen volt. Az U alakú várkastélyt hatszögletű külső fal övezte, amelyet kerek és szögletes bástyák erősítettek. A II. vh. alatt megsérült, azóta romos. Bá.B.

Varjú 1932:194. – Vártúrák III:247. – Divald 1999:461.