Magyar Katolikus Lexikon > V > Vásárosnamény


Vásárosnamény, 1969: hozzácsatolták Gergelyiugornyát (1939: Gergelyi és Ugornya egyesítéséből) és Vitkát, 1978: város, Szabolcs-Szatmár-Bereg m.: plébánia az egri, a v. szatmári, 1931: újra az egri, 1993. V. 31-től a debrecen–nyíregyházi egyhm. szatmári esp. ker-ében. – A pléb. 1300: már létezett, 13. sz. tp-át 1937: lebontották. Lakói 1550 k. ref-ok lettek. Vitka filiájából 1928: lelkészség, 1931: pléb. Mai Szt Kereszt felmagasztalása-tp-át 1936: építették. Harangjait 1948: 92 cm átm. Szlezák Ráfael Rákospalotán, 1933: 77,5 cm átm. Szlezák László Bpen öntötte. Org-ját (2/7 m/r, op. 1193.) 1939: az →Angster gyár építette. – Filiái 2003: Gergelyiugornya, Gyüre, Nagydobos, Nagyvarsány, Vitka. – Plébánosai: Kohányi István, 1933: Piskolti (Mellau) Ferenc, 1942: Ember Péter, 1948: Luczky Ferenc, 1955: Nádassy László, 1958: Luczky Ferenc, 1965: Szutorcsik József, 1967: Cserháti István, 1999: Zubály Lajos. – Lakói 1940: 768 r.k., 147 g.k., 27 ev., 1909 ref., 896 izr., 8 egyéb vall., össz. 3755; 1983: össz. 9120; 1995: 1000 r.k., össz. 9186; 2003: 1894 r.k., 136 g.k., 5463 ref., össz. 9075. Cserháti István–B.L.B.–P.P.

Gerecze II:769. (Kis-Námény), 773. (Námény) – MKA 2000:456. – Soós I:592. – MKH 1995:823. – Patay 1997. – Schem. D–Ny. 2003:45, 198.