Magyar Katolikus Lexikon > V > Városszalónak


Városszalónak, v. Vas vm. (Stadtschlaining, Au.): 1. vár. A Kőszegi család építtette a tatárdúlás (1241–42) után. 1270: II. Ottokár cseh kir-é. 1289: Albert osztr. hg. vette be. 1445: Frigyes cs. szállta meg, majd Paumkirchner Andrásnak adta, aki jelentős erődítéseket végeztetett rajta. Ezután a Batthyány család birtokolta. A szabálytalan alaprajzú belső várat külső védőöv erősítette. Nagyrészt épen áll, a várost is háromszög alakú fal övezte, melynek kis részei maradtak meg. – 2. pálos monostorát 1460 k. Andreas Paumkircher, III. Frigyes császár zsoldosvezére, 1445–71: ~ ura alapította a Bold. Szűz tiszt-ére. 1461: p. búcsúengedélyt kapott. Az alapító rokonai malmot, szőlőt, halastavat és ellátmányt adtak 12 szerz-pap ellátására. 1527: a város a Battyhányiak kezére került. 1532 u. a ktor elpusztult, de gótikus tp-a megmaradt. Csillagboltozatos szentélye keskenyebb, mint a hajója. A 18. sz: Szentháromság a patrociniuma. Az eredeti gótikus kapun és az orgonakórus felett az alapító címere látható. 1807–: Szt József-plébtp. – 3. plébánia a v. szombathelyi egyhm. rohonci esp. ker-ében. 1271: Zloymuk. 1807: alapították. Tp-át Szűz Mária tit-ra sztelték, mai Szt József-tp-át 1470: építették. – Anyakönyve 1728-tól. Anyanyelve ném., m. Kegyura a Vallásalap. Filiái 1914: Drumoly, Goborfalu, Ószalónak. Bá.B.–H.F.L.

Schem. Sab. 1914:60. – Varjú 1932:161. – DAP II:382. – Österreichische Kunsttopographie 1974. IX:511. – Fügedi 1977:194. – Dehio 1980:288. – Schem. Eisenstadt. 1980:184. – Juhász 1982:183. – Németh 1986:160.