Magyar Katolikus Lexikon > V > Vándorffy


Vándorffy Dénes (Bp., 1919. dec. 18.–Bp., 2003. okt. 3.): gombkészítő, cserkészvezető. – A gimn. elvégzése után keresk. isk-t végzett. Gombkészítő és kereskedő. 1929: lépett a bp-belvárosi főpléb. mellett működő 221. sz. Anonymus cserkészcsapatba. Őrsvez., segédtiszt, majd tiszt, 1939–40: vízi vezetői tanf-ot és tábort is végzett. Több mint 10 csapattáborban, 2 dzsemborin vett részt. Csapatának parancsnoksága mellett az újraindult →Magyar Cserkész Csapatok Szövetségében pár évig az Orsz. Intézőbiz. tagja, majd örökös tiszteletbeli parancsnok. Bo.J.–Fe.Má.

Vándorffy János (Gyöngyös, Heves és Külső–Szolnok vm., 1866. márc. 30.–Kenderes, 1912. febr. 27.): plébános. –1889: pappá szent., több évi káplánkodás után 1895: bánhorváti, 1905: kenderesi plnos. – Cikkei: Egri Egyházm. Közlöny (1902: 115. A gyónócédula; 1903: 2. A káromkodás mint szokásos bűn; 1907: 8. Dr. Rétay Gyula 1840–1906), Alkotmány (1911: 36. sz. A kántortanítói párbér), Kat. Néplap. – M: Jászapáti város egyházának jelene és multja. Eger, 1895. –  Egyházi beszéd sz. István király ünnepén. Elmondotta a bécsi kapucínusok tp-ában 1907. VIII. 20-án. Uo., 1907. – Kz-ban: Privilegium Canonis, kül. tek. a m. törvényekre.  88

Heves vm. 1909:407. – Egyh. Közl. 1912:10. sz. – Szinnyei XIV:835. (élőként) – Puskás 1979:190. – Gulyás–Viczián XXXI: (kz-ban)