Magyar Katolikus Lexikon > V > Vác–Hétkápolna


Vác–Hétkápolna, Szarvas Boldogasszony, Kúti Boldogasszony és Hétkápolna: kegyhely Vác déli szélén, Vác-Alsóváros határán, közel a Duna-parthoz. – A hagyomány szerint a Salamon kir-lyal háborúzó Géza és László hg-ek a →mogyoródi csata (1074) előtt ezen a tájon tartózkodtak. A hagyomány szerint →Vác remete is itt lakott. László látomásában egy égből leszálló angyal a kir. koronát Géza fejére tette, ezzel jelezve, hogy az uralkodás joga őt illeti meg. Géza fogadalmat tett: ha győz, tp-ot építtet a Bold. Szűznek. A győztes csata után a felépítendő tp. helyét keresték, amikor egy szarvas jelent meg nekik, agancsain égő gyertyákkal. 1330: Bécsi Képes Krónika

3 ábrázolást közöl az eseményről,  innen származott a kegyhely kk. neve: Maria de Cervo ‘Szarvasról elnevezett Boldogasszony’. – Megépült a Mária-tp.,   az angyali jelenés helyén egy kpna Szt Péter ap. tiszt-ére. A tör. hódoltság idején mindkét  hely elpusztult, s feledésbe merült a kegytp. pontos fekvése is. Esterházy Pál

1696: megjelent kve „valahol Magyar Országban" helyezi el a Szarvasról elnevezett Boldogasszony kegyhelyét. A Szt Péter-kpnára is csupán egy közeli forrás emlékeztet. – A legenda szerint egy váci asztalosmester és családja súlyos betegségből felépülve,  fogadalmát beváltva a Pozsonyhoz közeli Máriavölgy kegyszobrának képmását állíttatta fel e forrás közelében. Így lett a képnek egy időben Kúti kép a neve. A hamarosan meginduló búcsújárások hatására a képet a Migazzi Kristóf pp. által itt építtetett tp. főoltárára helyezték.

1769: a kpnához vezető út mellett Würth Ferenc váci knk, kisprépost fölállíttatta a Mária hét örömét és hét fájdalmát megörökítő képoszlopokat (innen kapta a ~ nevet) és megalapította a →vác-szentkúti Szűz Mária prépostságot. A tp-ot Mária Szt Neve tiszt. sztelték. A kegykép ülő Napbaöltözött Asszony. Ősképe a pozsony-máriavölgyi kegyszobor. A 18. sz. első feléből, ismeretlen mo-i mestertől való, selyemre festett kép, ráapplikált fém koronákkal, angyalokkal, holdsarlóval. – A kegyhely búcsújáró hellyé történő kiépítésében és a tört. adatok összeállításában maradandó nagy érdeme van a kegyhely első állandó lelkészének (1938), Riba Hugó OFM atyának, aki vsz. politikai gyilkosság áldozata lett. A kegyhely főbúcsúja a Boldogságos Szűz Mária neve napján van (IX. 12.). A

II. József-féle rendeletig a kegyhelyet remete gondozta. A forrás vizét orvosságnak viszik haza. A zarándokok egy része éjjel a kápolnában virraszt. Éjfélkor kisebb csoportok gyertyás keresztúti ájtatosságot végeznek. A búcsú idején szokásos nagy kirakodóvásárt a város egy másik pontján tartják meg. –  A kegykápolnán kívül, a szentély mögötti fülkében a híres bajor búcsújáró hely, Wies barokk kegyszobrának a mása látható: az oszlophoz kötözött Krisztus börtönében. A kápolna alatt  kövekkel kirakott ősi forrás van, benne a Szeplőtelen Szűz fehér szobra. – A tp. harangjait 1930: 50 és 35 cm átm. Szlezák László Bp-en öntötte. Org-ját (1/7 m/r) 1880 k. ismeretlen mester építette, 1938 Gerstenengst József átépítette. A szabadtéri oltár 1938: készült. – Közel a tp-hoz áll az 1848-49-es honvédek obeliszkje, amelyet 1868: a váci csatában elesett honvédeknek emeltek. B.G–P.P.

Jordánszky 1836:52. – Balogh 1872:568.  – Barna 1990:163. – Szilárdfy 1994:31. – Patay 1982. – Hetény Varga I:402. – Szenthelyi 1988: 123. - Szilárdfy 1994: 31. - Bálint–Barna 1994:71. – Szántó K.: A meggyilkolt kat. pap kálváriája, 2. átd., Mécses 1992, 80. old. Jordánszky 1988:52.