Magyar Katolikus Lexikon > U > utasítás


utasítás, instructio: olyan (nem önálló) jogszabály, melyben az illetékes végrehajtói hatalommal rendelkező hatóság a törvények előírásait világítja meg, s a végrehajtásuk során követendő szempontokat rögzíti. – Azon alsóbb közig. hatóságok számára adják ki és csak azokat kötelezi, akiknek gondoskodniuk kell arról, hogy a törv-eket végrehajtsák (34.k. 1.§). Ez a legfőbb különbség az ~ és az →általános végrehajtási határozat között, hiszen erejüket, szerzőjüket és megszűnésük módját illetően nem különböznek. Az ~ok sem módosítják a törv-eket, s közülük is érvénytelen mindaz, ami a törv-ek előírásaival nem egyeztethető össze (34.k. 2.§). Hatályát veszti az ~t kiadó illetékes hatóság v. annak felettese részéről történt kifejezett v. bennfoglalt visszavonás révén, ill. a törv. megszűnése által, amelynek megvilágítására v. végrehajtására kiadták (34.k. 3. §). – Kihirdetéséről a CIC nem szól. Mivel azonban az ~ok is ált. hatósági normák, a címzettekkel hivatalosan közölni kell őket, s ez egyfajta kihirdetésnek tekinthető. A közlés módját – éppúgy, mint az esetleges szünetelési időt – maga a kibocsátó határozza meg. Kétségtelen, hogy az ~ok nem szorulnak olyan széleskörű kihirdetésre, mint a törv-ek v. az ált. végrehajtási határozatok. Előfordul pl. hogy hivatalos körlevélben közlik őket. Sz. Sz. A.

Erdő 1991:80.