Magyar Katolikus Lexikon > U > ungvári unió


ungvári unió, 1646. ápr. 24: a görög keleti (ortodox) papság csatlakozásása Rómához. – Homonnai Drugeth János országbíró (1636–45) özvegye, Jakusics Anna ösztönzésére →Petrovics Péter Partén a ruszin papokat az unió eszméjének megnyerte. Testvére, →Jakusics György egri pp (1642–47) Ungváron tárgyalt a környékbeli ruszin papokkal az egységről, s megállapodtaK az unió föltételeiben, ezek: „1) A keleti szertartás teljes egészében sértetlen marad; 2) Az egyesültek püspökeit a papok szinódusa választja, az Apostoli Szentszék pedig megerősíti; 3) Az egyesült papság megkapja mindazon egyházi és világi kiváltságokat, melyekkel a latin szertartású papság rendelkezik”. 1646. IV 24: az ungvári vártp-ban 63 lelkész a kat. hitvallás után egyesült Rómával. Az ~t Jakusics utóda, →Kisdi Benedek (1648–60) megerősítette, 1648. IX: a nagyszombati zsin. tudomásul vette, melyen az egyesült papság küldöttsége is megjelent. 1649: csatlakozott az unióhoz Ung, Sáros, Abaúj, Torna, Szepes, Gömör és Felső-Zemplén egész gör. szert. papsága. – A máramarosi parókiákat 1652-től az erdélyi fejed-ek által kinev. unió-ellenes ort. pp-ök kormányozták. Ez az ún. →máramarosi ortodox püspökség 1733-ig állt fönn, de papjai, kevés kivétellel, már 1721: egyesültek Rómával. 88

Lacko 1965.