Magyar Katolikus Lexikon > U > udvari kamara


udvari kamara (ném. Hofkammer), 1526–1849: bécsi központi pénzügyi hatóság. – I. Ferdinánd (ur. 1526–64) állította föl a különböző orsz-okból eredő jövedelmeinek felügyeletére és kezelésére. Az ~ ellenőrizte az orsz. kamarák ügyvitelét, kölcsönök fölveteléről is az ~nak kellett gondoskodni. – Célját az ~ sohasem érte el, mert az egységes költségvetést és zárszámadást még sokáig nem ismerték, s az alárendelt pénzügyi hivatalok (só-, bánya-, vámhivatalok) bevételeikből előbb a maguk alkalmazottait, a rájuk utalt kiadásokat (pl. egy-egy katonai szállító járandóságát) fizették ki. Ilyen kiadásokra még kölcsönöket is vettek föl, azokat kamatokkal együtt törlesztették, és csak a bevételek megmaradt részét szolgáltatták az orsz. kamarába. Ez is elsősorban saját kiadásait fedezte, és csak a felesleg jutott el az ~ba. – A tanácsosokat az ~ elnöke előterjesztésére az uralkodó nevezte ki. Az elnök vezette tanácskozásra az ügyeket egy-egy tanácsos készítette elő, a határozatokat döntés végett az uralkodó elé terjesztették. Mikor a 17. sz: az ügyek megszaporodásával a tanácsosok száma is megnőtt, nem vitattak meg az ~ban minden kérdést, a legfontosabb ügyeket nem vitték többé a teljes ülés elé, hanem az uralkodó jelölte meg azokat, akikben az elintézésnél megbízik. – Az ~ m. ügyekben a legfontosabb közp. kormányszerv volt, mert nemcsak pénzügyi, hanem gazd. és pol. kérdésekben is kérte véleményét az uralkodó, még abban az esetben is, ha a döntés más hatóság, 1690-től a →magyar udvari kancellária útján adatott ki. – 1849: megszüntették. **

Eckhart 1946:236.