Magyar Katolikus Lexikon > U > Urbányi


Urbányi C. József (Bp., 1883. márc. 30. – Bp[?], 1948 után): tanító, el. isk. ig. – R. k. Szülők: Gyula építész, Szűcs Erzsébet. Az esztergomi kir. kath. tanítóképző int. 1900: tanítói majd iparostanoncisk. tanári okl. szerzett, Nemesócsán (Komárom vm.), majd Szentendrén, 1901–44(?): nyugdíjazásáig Bpen tanított. 1914. VIII: a vh. kitörésekor frontszolgálatra jelentkezett, 1918. XI: összeomlásig a székely halálfejes ezredben az orosz harctéren küzdött, 1919: szerelték le; a kommün alatt munkásküldöttséget vezetett Klepko György vörös parancsnokhoz, a Keresztény Munkásegyesület házának elkommunizáiása miatt, eredménytelenül. – 1919 őszétől a Ped. Szemin., 1922– : a X. ker. Százados u. 6. isk. tanított. A Ker. Tanügyi Biz. eln., az el., továbbképző és iparostanoncisk. felügyelő-ig., kat. tanügyi tanácsos, a főv. oktató filmbiz. tagja. A MANSZ kiküldöttje, a Kelet kultúráját tanulmányozta Romániában, Szerbiában, Bulgáriában és Töröko-ban. – Írásai: Népnev. (1903/10, 13), Alkotmány (1908/12, 14), Egyh. Közl. (1910, 14), Nemz. Nőnev. (1909: Ember Károly), Nemz. Közokt. (1933: 6. sz. Apponyi Albert gr. a tanítók barátja; 1937: 5. sz. Pázmány a nemzetnevelő; 1941: 11. sz. A pergőképek hódító útja a szemléltető okt-nál), Néptanítók Lapja (1937: 15. sz. Az oktatófilmek értékelése az el. isk. szempontjából) – M: Kovács József (1880–1920). Emlékbeszéd. Bp., 1920. – Erdély vérző kultúrája. Bp., [1935] – Mozaik a Keresztény Tanügyi Bizottságról. Bp., 1936. – A lélek örökké él (Hol? mikor?) – Nagyjaink emléke (Hol? mikor?) – Bolgárország közművelődési állapota (Hol? mikor?) – Új Törökország kultúrája (Hol? mikor?) – Bpen a Ker. Tanítók Orsz. Egyes. kéthetenkénti közlönye a Keresztény Tanító 1911. II. 25.–1914. VII: társszerk., a Ker. M. Tanítók Orsz. Nemz. Szöv. hetilapja a Magyar Tanító 1919. I. 1.–1923. XII: fel. szerk. Bpen Ekamp Nándorral; 1920. VIII. 29.–: 1922. VIII. 6: a Kispesti Hírlap fel. szerk. 1931: a Nemzeti Közoktatás szerk. biz. tagja. – 1912: A keresztény tanító könyvtára kvsor. (egyetl. sz.) szerk.  88

Strazimir. 1933: 1057. Arck. – Bp. közokt. hatóságai. 1934: 410. 1938: 411., 1942: 382. 1948: 333. (nyugdíjas L: X., Simor u. 43.) – Baranyai–Keleti. 1937: 146., 201., 226. – Ker. m. közél. alman. 1940. II: 1124. (elégtelen címleírásokkal) – Kemény. 1942:142. (s.v. Urbányi József) 142., 147., 185.) – Pest m. sajtóbibl. 1977: 114. (509.) – M. ped. irod. 1919/45. bibl. 1991: 596. – Viczián. 1995: 190. (1171. s.v. Urbányi C.) Gulyás – Viczián XXXI: (kz-ban)

Urbányi Vilmos (*Bp., 1898. jún. 10.) belső építész. – R. k. Gimn. éretts. után 1916: az Orsz. Iparműv. Isk. belsőépítész szakoszt. végezte. 17 hónapot töltött az orosz, majd az olasz fronton, 1918: t. tűzérhadnagyként szerelt le. Tovább tanult, szervezte az iparműv. növendékeket, ifj. egyes-et alapított, melynek eln-e. 1920: szak- és képesítő okl-t szerzett. 1922: Teleki Pál gr. kíséretében részt vett a finn-ugor kongressz-on, s bejárta Lengy., Lett, Észt és Finno-okat. 1923: a „Török diákcsere akció” résztvevője, 1925: tanulmányutat szervezett Párizsba a Nemzetk. Iparműv. Kiállításra és Londonba a Wemblei Kiállításra, 1926: Közép és D–Olaszo. városaiba. 1926/27: áll., 1927/28–1929/30: mint szfőv-i ösztöndíjasa a bécsi Coll. Hung. tagjaként a bécsi Iparműv. Isk. képezte tovább magát. Ő tervezte a koll-i szobák bútorait, a min-i, ig-i és kvtári szobák berendezését. 1928/29: a Bécsi M. Akadémikusok Egyes. aleln., a Coll. Hung. kardvívó versenyének győztese. 1930. I–VI: Római M. Int. tagjaként Rómában és környékén, Viterbóban, Nápolyban, Szicíliában és Tripoliszban főleg az óker. tp-építészetet tanulmányozta. – 1920: Galambos József műépítész irodájában dolgozott, majd önálló tervező irodája volt és külső munk-ként a Hungária Műipari Lakberendezési Váll. műv. vez-je, 1923–25: Fazekas György műbútorgyárosnál üv. és műv. ig. 1926: Bp. Szfőv. „Olcsó bútor„ tervpályázatán 88 pályázó közül az 1. díjat nyerte el. 1929: a Keresk. Min. „idegenforgalmi emléktárgy”' pályázaton munkáját kivitelezésre fogadták el, míg 1932: az Orsz. M. Iparműv. Társulat „Modern bútor” pályázatán munkáját megvásárolták. 1931: a Virág és Gyümölcskiáll-on „Hűtő ház'' pavillonja áll. aranyérmet nyert. 1932: az Orsz. M. Iparműv. Társulat zártkörű pályázatán a „Hogyan rendezzük be lakásunkat” c. kiállítás tervével 1. díjat nyert, a kiáll-t megrendezte. 1933: e Társulat „A magyar nép művészete és háziipara” c. nyári kiáll-át, a Műcsarnokban a „Gróf Klebelsberg Kúnó emlékkiállítás”-on a bécsi Coll. Hung. termét, a M. Külker. Hiv. megbízásából az olo-i Bari kiáll. m. pavillonjának terveit készítette. 1934: a „Chicagói világkiállítás” m. pavillonjának tervével 1. díjat nyert (fölépítették). – A M. kir. Mezőgazd. Múz. átrendezésekor a vízépítészeti, tejszövetk-i és a tanügyi int-ek csoportját állította össze. A „Budapest” és „Szeged”' Duna-tengeri hajó vízrebocsátásakor az egész dunai út díszítését, a Társulat háziipari pavillonját, az Orsz. M. Tejszövetk. Közp. kiállítási helyét (áll-i aranyérmet nyert) és a „Vajexport” kiáll-i helyét tervezte és elkészítette. 1935. II: a VKM megbízásából a Bécsben a M. népműv. kiáll., a tavaszi bécsi „Messe”-n a Társulat háziipari pavillonját rendezte. 1936. IX: Budavár visszavétele 300. évf-ján Bécsikapu-tér építkezéseit és az útvonal díszítését végezte. XII: terveiveivel elnyerte a Lánchíd, Erzsébet-híd és Ferenc József-híd díszítését. 1937. II: Oslóban megrendezte a Társulat, iparművészeti és háziipari kiáll-át, 1938. V: a →Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszus alkalmával a Hősök tere, a Ferenc József tér, a Bazilika és a Mátyás tp., s az Országháznál fölállított Szt István-oltárt és a Kossuth Lajos tér épületeinek díszítését s a téren elhelyezett figurális oszlopokat – ő tervezte. A dunai hajófelvonulást, az Aranyvonat külső és belső részét és a „Karitász kiállítást” ő tervezte és rendezte. Az „Új Idők„ családiház tervpályázatán (298 pályázó) 2. díjat nyert. – Az Orsz. M. Iparműv. Társulat választm. tagja, kiáll-i biz. h.eln-e. A Társad. Egyesületek Szöv. alelnöke és a Szöv. iparműv. szako. előadója, az Iparművészek Testületének választm., a Coll. Hung. Szöv. intézőbiz., a bécsi „Holzmeister Kreis'' és a Zentralvereinigung der Architekten Österreichs tagja. 88

Külf. m. intézetek 1927/28., 1928–29., 1929/30. Bp., Uo., 1929–1931. – Karczag 1940:176.