Magyar Katolikus Lexikon > U > Ulászló, II.


Ulászló, II., Jagelló (1456. márc. 1.–Buda, 1516. márc. 13.): magyar és cseh (ezen a néven egyetlen) király. – IV. Kázmér lengy. kir. (ur. 1447–92) és Habsburg Erzsébet (Albert m. kir. leánya) elsőszülött fia. Cseho-ban Podebrad György kir. halálát követően, 1471. VIII. 22: koronázták királlyá. Országáért hosszas háborút vívott I. (Hunyadi) Mátyás magyar királlyal, akivel végül 1479: egyezséget kötött a cseh területek megosztásáról. Mátyás halála (1490) után mint Albert kir. unokája pályázott a m. trónra, amit a főurak támogatásával – és a kir. hatalmat korlátozó feltételek aláírása után – el is nyert. Koronáját Habsburg Miksa főhg-gel (1493–1519: német-római cs.) és saját öccsével, János Albert lengy. hg-gel (1492–1501: lengy. kir.) szemben sikerült megvédenie. A Miksával 1491. XI. 7: kötött →pozsonyi békében kénytelen volt elismerni a Habsburg örökösöknek Mo. trónjára formált jogait. A portával fennálló békeegyezmények többszöri megújítása következtében az országot D felől csak kisebb portyák fenyegették. A belpol-t a különböző főúri csoportok vetélkedése jellemezte, az ország ügyeiben ~ a döntést jobbára tanácsadóira: Szapolyai István nádorra és Bakócz Tamás pp-kancellárra hagyta, ezért is kapta a Dobzse László gúnynevet (Dobze csehül: ‘jól van’). Uralkodása alatt az ország egyre mélyebb pénzügyi és pol. válságba süllyedt. A rendszeresen tartott ogy-ek hozzájárultak a nemesség megerősödéséhez, de gyengítették a kir. hatalmat. Az ~ iránti bizalmatlanság váltotta ki az 1505-i rákosi ogy. végzését, amely kimondta, hogy idegent többé királynak nem választanak. A határozat egyértelműen Szapolyai János érdekeit szolgálta. ~ 1502: feleségül vette XII. Lajos fr. kir. rokonát, Anne de Foix-t. 1506. III: a rákosi végzéssel ellentétes értelmű egyezményt kötött Miksával (→Jagelló–Habsburg családi szerződés), amelyben 1503: született leányát, Annát Miksa unokájának, Ferdinándnak ígérte feleségül. Az örökösödési vitáknak Lajos trónörökös 1506. VII. 1-i születése vetett véget. A férjénél határozottabb, energikus kirné azonban a szülés után hamarosan meghalt, búskomorságba és további tehetetlenségbe taszítva az uralkodót. Amikor a békésebb II. Bajazid szultán (ur. 1481–1512) lemondása után a harciasabb I. Szelim (ur. 1512–20) alatt megújultak a Mo. elleni török támadások, Bakócz érs. törökellenes keresztes hadjárat vezetésére kapott felhatalmazást X. Leó p-tól (ur. 1513–21). Az 1514 tavaszán meghirdetett hadjárat azonban a →Dózsa-féle parasztháborúba torkollott, erősen bénítva a további törökellenes harcokat. 1515. VII. 15: ~ Miksa cs-ral és saját öccsével, Zsigmond lengy. királlyal (ur. 1506–48) Bécsben megújította a korábbi családi örökösödési szerződéseket (→Habsburg–Jagelló házassági szerződés), amelyek a Habsburgok későbbi trónigényét erősítették. A szerződés megkötése után ~ csak fél évig élt. Utóda mindkét országában fia, II. Lajos. Ba.J.

Bertényi Iván–Gyapay Gábor: Mo. rövid tört. Bp., 1992:167. – Draskóczy István: A tizenötödik század tört. Bp., 2000:210. – Mo. vegyesházi királyai. Szerk. Kristó Gyula. Bp., 2002:174. – Kristó Gyula–Barta János–Gergely Jenő: Mo. tört. előidőktől 2000-ig. Bp., 2002:155. – Mo. uralkodói. Bp., 2003:184. (M. századok)