Magyar Katolikus Lexikon > U > Ulár


Ulár István (Nógrád, Nógrád vm., 1844. júl. 22. – Szentes, 1918/19?): apát-plébános. – A középisk. Vácott, Esztergomban és Nagyszombatban, 1863–70: a fil. és a teol. a CGH növ-eként a Gergely egy. végezte, teol. dr., 1869. V. 22: pappá szent. 1870: Tápiógyörgyén, majd Cegléden kp., 1872: Vácott a papnev. tanulm. felügyelője, az egyházjog és tört. h. tanára. 1873: kérelmére Mindszenten, majd Szentesen és Hódmezővásárhelyt kp., 1878: Szentesen plnos. 1884: esp., 1893: a Komárom fölötti monostori c. apát, 1900: p-i prel. Szentesen a tp-ot megújíttatta, újonnan berendeztette, a temetőben részben saját költségén kpnát építtetett, 5 tanítói állást létesített népisk-t építtetett. – M: A pápai csalatkozhatatlanság és nehány észrevétel a vaticáni zsinatról. Pest, 1871. 88

Schemat. Vaciensis 1890. 151. – Szinnyei. XIV:656. – Chobot. 1917: 954. – Veress 1917: 312. – Gulyás – Viczián XXXI: (kz-ban)