Magyar Katolikus Lexikon > U > úriszék


úriszék (lat. sedes dominalis) 13. sz.– 1848: a jobbágyság eltörléséig a pallósjogú földesúr bírói széke, az uradalmában élő bármely jogállású népe fölött, s az önkormányzatú falvak és mezővárosok tisztikara ítéleteinek föllebbezési fóruma. – A 14–15. sz-tól az ~ ítéletét a vm-hez lehetett föllebbezni, a 16–17. sz: a jobbágyok számára az első és egyetlen törvényszék. 1729 után a polgári, a 18. sz. vége óta az úrbéri és büntető ügyekben másodfokon a vmi törvényszék ítélkezett. A vm elbírálta úriszéki ítéletet a →Helytartótanácshoz lehetett, a halálos ítéletet jóváhagyás végett kötelező volt fölterjeszteni. A kezdetben szóbeli eljárást a 18. sz: váltotta föl az írásos ügyintézés. Összetételét az 1836: 11. tc. szabályozta; eszerint a bíróság 5, a földesúrral személyes viszonyban nem álló tagból állhat. Elnöke a vm. megbízottja, rendszerint egy táblabíró, a 2 ülnök meghívott személy, ezeken kívül a járásbeli szolgabíró v. esküdtje és a vmi ügyész. =88= Eckhart 1946:173, 224. – Varga Endre: Úriszék. XVI–XVII. századi perszövegek. Bp., 1958. – Marxizmus-leninizmus, áll. és jogtud-ok, közgazd.tud. 1982 [1981]: 168. Udvaros Judit Zsuzsanna: Élet elleni bűncselekmények a kalocsai érs-i ~ reformkori büntető joggyakorlatában, 1825-1848) – Emlékkv dr. Szilbereky Jenő egy. tanár oktatói működ. 30. és szül. 70. évf-jára. Szeged, 1987: 87. (Homoki Nagy Mária: Női különjogok érvényesülése a szentesi ~ joggyakorlatában) – Veszprém megyei honism. tanulm. 1993: 55. (Dominkovits Péter: Egy számadásvizsgáló per tanulságai. Entzinger Ignác varsányi ispán pere a szentmártoni ~ előtt) – Arrabona 1996: 1-2. sz. (Források a Sopron megyei birtokos nemesség XVII. sz-i ~i bíráskodásához. A Zeke család petőházi birtokán lefolytatott úrszéki perek és vizsgálatok iratai. 1604-1630. [Közread., bev. és jegyz. ell.] Dominkovits Péter)