Magyar Katolikus Lexikon > U > új-julián naptár


új-julián naptár: javított →julián naptár, melyet Milutin Milankovics (1879–1958) szerb matematikus és csillagász, a belgrádi egyetem professzora dolgozott ki. – A julián naptár kb. 128 évenként késik 1 napot a csillagászati követelményekhez képest. Ez a késés a 20. sz: már 13 nap különbözetet jelentett. 1923. V: Konstantinápolyban ült össze az az összortodox konf., melynek napirendjén többek között a naptári kérdés is szerepelt. A konf. nem hozott kötelező érvényű határozatokat az egész ortodoxiára nézve, így minden autokefál egyh. szabadon dönthetett arról, bevezeti-e az ~t. Mivel nem hitbéli kérdésről volt szó, az egyes helyi egyh-aknak szabad kezük volt abban, hogy megszüntessék v. megőrizzék az áll. és egyh. időszámítás kettősségét. – A →Gergely-naptár automatikus átvétele nemcsak egyh., de asztronómiai megfontolásból sem volt célszerű. Ezért vezették be a Milankovics-féle ~t, mely csillagászatilag szempontból pontosabb a Gergely-naptárnál, de a 2800. esztendőig gyakorlatilag együtt halad vele. – Az ~ban a 4-gyel osztható évek a szökőévek, de a két nullára végződő, évsz-okat jelölő évekből csak azokat számítja szökőéveknek, amelyek 900-zal osztva 200-at v. 600-at adnak maradékul, tehát a 2000, 2400, 2900, 3300. stb. éveket. – A húsvéttal és a hozzá igazodó mozgó ünnepekkel kapcsolatban a konf. úgy döntött, hogy annak időpontja maradjon továbbra is egységes az egész ort. világban, és a tavaszi napéjegyenlőség (és a tavaszi holdtölte) meghatározását a valódi csillagászati adatok figyelembevételével a Jeruzsálemen áthaladó délkör szerint ajánlotta. Ez az ajánlás azonban nem valósult meg. A húsvét dátumának meghatározásában, még azoknál az ort. egyh-aknál is, melyek áttértek az ~ra, megmaradt a régi alexandriai →húsvétszámítás. Ezt a gyakorlatot szentesítette az 1948-i moszkvai ort. konf., melyen csaknem az egész ort. világ képviseltette magát. A konf. úgy foglalt állást, hogy az alexandriai húsvétszámítás teljesen megfelel annak az alapelvnek, hogy mind a nap-, mind a holdévet figyelembe kell venni. – Az állandó ünnepekkel kapcsolatban minden autokefál egyh. a saját kebelén belül érvényben levő naptárt követheti. Lényegében ez a gyakorlat érvényesül ma az egész ort. egyh-ban. – Az ~t követi a konstantinápolyi, az alexandriai, antiochiai, rum., bolgár, ciprusi, gör.,  lengy. és amerikai autokefál és a finn ort. egyh. A régi julián naptárnál maradt az összortodox zarándokhely Jeruzsálem, az orosz, a grúz és a szerb autokefál  egyh., ill. Vatopedion kivételével az Athosz-hegyi ktorok. Vannak olyan helyek is, ahol mindkét naptár használatban van, a helyi viszonyoknak megfelelően: a cseh és szl. egyh-ban, az Athosz-hegyen és a m. espségben. A Finn Autonóm Egyh. és a Moszkvai Patriarchátus joghatóságához tartozó fr., holl. és svájci egyhközs-ek, melyek nem ort. többségi környezetben élnek, a húsvétot is az ~ szerint ünneplik. T.P.J.

Richters Kalender für Riga 1912. (Anestin, V.: Die Kalenderreform in den Staaten der griechischen Kirche) – Astronomische Nachrichten 1924. (Milankovitch, M.: Das Ende des julianischen Kalenders und der neue Kalender der orientalischen Kirchen) – Kánonok kv-e. 1. köt. (ford. és kommentálta Berki Feriz) Bp., 1946. – Actes de la Conference des Églises Orthodoxes Autocephales á l’occasion de la célébration du 500éme anniversaire de l’autocephalie de l’Église Orthodoxe Russe 8–18 juillet 1948. Vol. 1–2. Moscou, 1950. – Bogoslovskie Trudy 7. (Voronov, L.: Kalendarnaja problema) Moskva, 1971. – Kanony ili Kniga Pravil. Montreal, 1974. – Der Neujulianische Kalender (Seleschnikow, S. I.: Wieviel Monde hat ein Jahr?) Moskau–Leipzig, 1981. – Az orthodox kerség (Szerk. Berki Feriz) Bp., 1984.