Magyar Katolikus Lexikon > U > új tűz


új tűz: →húsvét vigíliáján gyújtott, megszentelt →tűz, a föltámadás jelképe. – Jézus halálakor a nap elsötétedett, s az ősi hagyomány szerint ez azt jelentette, hogy minden tűz kialudt. →Jézus föltámadása az ~ születése. – Az ~ meggyújtása a nagyszombati szertartás része. Ahol megoldható →tűzkővel (kovakő) csiholják, hogy Jézus szimbólumaként valóban „kőből kipattant” legyen. – Régen számos helyen a temetőből hozott korhadt fejfák tüzét szentelte meg a pap. Ez régebben magától adódott, hiszen a temető a templom körül v. hozzá igen közel volt. A keresztfák tüzéről meggyújtott →húsvéti gyertya fényénél a küzdő, szenvedő és diadalmas Egyh. találkozott. Az ~ parazsából a hívek vittek haza és eltették, hamva a köv. hamvazószerda hamuja lett. – Rábagyarmaton a gyermekek leszedték a ház gerendáin, faereszein képződött mohát, taplót, ebből gerjesztették az ~, majd a parazsát hazavitték. Megfüstölték vele a jószágokat, meg a méheseket is. **

Bálint 1989:280.