Magyar Katolikus Lexikon > U > Újterebes


Újterebes, v. Szepes vm. (Trybsz, Lengyo.): plébánia a v. esztergomi, majd szepesi egyhm. nedeci esp. ker-ében. – 1769: alapították. Tp-át Árpádházi Szt Erzsébet tit-ra sztelték. Divald Kornél leírása szerint a tp. vastag gerendákból 1567: készült faépítmény (ritka a lat. szert. ter-én). A gerendafalakat kívül zsindelyezés borítja. A sztély 7,30 X 5,75, a hajó 6,80 X 7,90, a toronyalja 8,95 X 5;60 m. A főoltáron 17 sz-i Szt Erzsébet-szobor koldussal. – A toronyalja, a sztély és hajó belseje véges-végig 1647: készült alakos festményekkel ékes. Dekoratív része korinthizáló kolonnádot ábrázol, benne a hajó É-i oldalán a háromkirályok hódolata, alatta Krisztus a főpap előtt; a sztély É-i falán Mária látogatása és az Angyali üdvözlet. Az apszis három oldalfalán igen rongált állapotban négy-négy szent álló alakja. A sztély D-i falának felső részén hét szent, a hajó K-i zárófalán, É-on Szt Mihály, D-en két szent alakja látható. Utóbbi fölött Mária Magdolna megkeni Krisztus lábát. A mennyezeten a sztélyben: Krisztus mennyei dicsőségében angyalokkal, Krisztus mennybemenetele, Mária megkoronázása; a hajó tükörmennyezetének középső lapos síkján: az Utolsó ítélet. Krisztus mint a világ bírája Mária és Szent János közt. Alatta a holtak feltámadása, jobbról az üdvözültek, meztelen alakok felfelé törve, balról az elkárhozottak szörnyeteg formájú ördögökkel. –  Akv. 1655-től. Kegyura 1880: a hitközség. Anyanyelve 1880: szl., **

Schem. Scep. 1911:53. – Divald 1999:388.