Magyar Katolikus Lexikon > U > Újegyház szék


Újegyház szék, Alcina szék (ném. Stuhl Leschkirch, lat. Sedes Új-Egyháziensis), 1349.–1876. jún. 19.: közigazgatási terület a Magyar Királyságban/az Erdélyi (Nagy)Fejedelemségben, a →szászok földjén, az Olt jobboldali mellévize, a Hortobágy jobbpartja mentén. – Székhelye: Újegyház (Leschkirch). É-on Felső-Fehér vm., K-en Nagysink szék, D-en Felső-Fehér vm., Fogaras vidék és Szeben szék, Ny-on Felső-Fehér vm. és Szeben szék határolta. II. Géza (ur. 1141–62) Szeben környéki szász telepítésétől eredeztetik. 1339. VII. 14: említik először, amikor követük rész vett a →Hétszék gyűlésén. Egyházjogilag kezdetben önálló prépság, majd 1424–1541: az erdélyi mpp. alá tartozott, de a ppi hatalmat nagy részben a kápt. gyakorolta. I. Mátyás kir. 1486: valamennyi szászra kiterjesztette az Andreanum kiváltságait, az ezzel létrehozott →szász egyetem (Universitas Saxonum) az erdélyi szászok közjogi-pol. egysége, melynek ~ is tagja. 1544 k. a prot. vallás lutheri ágára tértek át, amit 1586–: minden erdélyi szász település követett. – Céhei a szász városokkal és székekkel közösen: 1493 (másik 1528, 1540, 1638, 1698): kovács; 1535 (másik 1556, 1563, 1585, 1615): takács; 1536: esztergályos; 1569: fazekas; 1539: szabó; 1540: kesztyűkészítő; 1541: szűcs; 1540: lakatos; 1561: ötvös; 1562: seborvos; 1568: varga, 1568: kannagyártó, 1569 (másik 1676): bognár; 1570: mészáros; 1588: kádár; 1588: üstműves; 1589: tímár; 1595: molnár; 1618: gombkötő; 1747: késgyártó. – II. József (ur. 1780–90) önkormányzatukat kiváltságaikkal együtt eltörölte, ~ből a →Szeben megyébe kebelezett Apátfalva és Magaré falvak kivételével Fogaras megyébe kebelezte. 1790–1849: önkormányzata megmaradt. 1829: 16.654 lakójából 37 pap (4 g.k., 7 prot., 15 g.kel.), 12 fő honorácior, 16.605 fő paraszt. 1843: r.k. népisk-ja nem volt; 12 prot. (az erdélyi 1131 prot. isk. 1,06 %-a); 11 g.kel. (az erdélyi 286 g.kel. isk. 3,84 %-a); az erdélyi 145.146 iskolázható gyermekből ~ben össz. 855 (0,58 %) gyermeket oktattak. – 1848. IV. – 1849. VIII: ogy-i követei Bransch Mihály, Friedenfels Ödön. – 1849–60: a nagyszebeni katonai ker. része. 1850. VIII. 22: a szász universitas isk. célokra alapítványt tett, 1–1 ifjú 150 Ft-os ösztöndíjat kaphatott, az alapból ~ 450 Ft-tal, a felsőbb népisk-kra 750 Ft-tal részesült. 1849(1854)–60: Szeben megye és a szebeni ker. része. 1861. IV–1876: ter. különállása, önkormányzata megmaradt. – Ter-e 287 km2. – Községei: Alcina (Alzen), 1786: 281 házában 237 családban 1326 fő; 1869: 402 házában 1805 oláh, szász; Apátfalva (Abtsdorf, Cáp), 1786: 76 házában 88 családban 424 fő; 1869: 132 házában 582 szász és oláh; Bendorf (Bägendorf), 1786: 133 házában 174 családban 752 fő; 1869: 173 házában 712 oláh; Cikendál (Ziegenthal), 1786: 108 házában 122 családban 527 fő; 1869: 140 házában 559 oláh, Fófeld (Hochfeld), 1786: 207 házában 215 családban 958 fő; 1869: 245 házában, 1550 oláh; Glimbka (Hühnerbach), 1786: 100 házában 109 családban 446 fő; 1869: 120 házában 446 oláh; Holcmány (Holzmengen), 1786: 154 házában 166 családban 783 fő; 1869: 250 házában 1072 oláh és szász; Illenbák (Eulenbach), 1786: 180 házában 196 családban 849 fő; 1869: 172 házában 653 oláh; Kürpöd (Kirchberg), 1786: 219 házában 243 családban 1131 fő; 1869: 271 házában 1252 szász és oláh, Magaré (Magarei), 1786: 123 házában 140 családban 621 fő; 1869: 223 házában 1009 oláh és szász; Márpod, 1786: 185 házában 204 családban 907 fő; 1869: 273 házában 1187 szász és oláh; Szászaház (Sachsenhausen), 1786: 204 házában 230 családban 1060 fő; 1869: 259 házában 1037 oláh; Újegyház (Leschkirch), 1786: 179 házában 211 családban 919 fő; 1869: 223 házában 1026 szász és oláh. – Népessége 1850: 12.341 fő; 33 r.k. (0,3%), 1007 g.k. (8,1%), 7 ref. (0,1%), 4212 ev. (34,1%), 7082 g.kel. (57,4%); 16 m. (0,1%), 4233 ném. (34,3%), 7006 oláh (56,8%), 1086 egyéb (8,8%), ebből 1083 cigány (8,8%); 1869: 12.390 fő; 140 r.k. (1,1%), 1295 g.k. (10,5%), 5 ref., 4232 ev. (34,2%), 1 unit., 6674 g.kel. (53,9%), 43 izr. (0,3%); 40 m. (0,3%), 4370 ném. (35,3%), 7440 oláh (60%), 540 egyéb (4,4%) anyanyelvű (ezt kérdezték); 1880: 96 r.k. (0,8%), 1276 g.k. (10,8%), 18 ref. (0,2%), 4254 ev. (36,2%), 6050 g.kel. (51,4%), 74 izr. (0,6%); 45 m. (0,4%), 4388 ném. (37,3%), oláh 6777 (57,6%), 558 egyéb (4,7%) anyanyelvű. – Az 1876:33. tc. ~ falvait Újegyház járási székhellyel →Szeben vármegyébe kebelezte, kivéve Magaré és az 1860 előtt Szeben székhez tartozott Apátfalva falvakat, melyeket →Nagy-Küküllő vármegyébe soroltak. 88

Kőváry 1847. I:172, 202. – Helységnévtár 1873:141. – Pesty II:49. – Meltzl 1886. – Kis 1900. – Neugeboren 1913. – Edelényi-Szabó 1928:689. – Endes 1935:547. – Hanzó 1941. – Pukánszky 1943. – Sárközi 1963. – Herner 1987. – Dányi 1993. – Dávid 1994. – Varga E. V:19.