Magyar Katolikus Lexikon > U > Új-Kaledónia


Új-Kaledónia, Nouvelle-Calédonie: 1. szigetcsoport Melanéziában, Ausztráliától K-re. – 2. Fro. tengerentúli ter-e, 19.103 km². Közig. közp-ja Nouméa. Hiv. nyelve a fr. – 1774: James Cook fedezte föl. 1853: fr. gyarmat, fegyenctelepnek használták. 1946: Fro. tengerentúli ter-e. Misszionálását 1844: a maristák kezdték. Az 1847: szervezett ~i ap. vik-ból 1966: Nouméában érsséget alapítottak. 1964: 81.000 lakos, 55.000 kat., 23.000 prot. **

Saliris: Marins et Missionaires. Conquete de la Nouvelle-Caledonie 1843–1853. Paris, 1892. – Pallas XVI:494. – Cook, James: Világtengereken át. 3 utazás a Föld körül. Ford. Ballenegger Róbertné és Peisner Károly. Bp., 1923. – Thompson, V.–Adloff, R.: The French Pacific Islands: French Polynesia and New Caledonia. Berkeley, California, 1971. – Fejlődő orsz. lex. 1973:1253. – Földünk 1978:404. – Kiss 1978:667. – NCE X:372.