Magyar Katolikus Lexikon > U > Újépület


Újépület (ném. Neugebäude): kaszárnya Pesten. – II. József (ur. 1780–90) építtette Isidorus Marcellus →Canevale bécsi építész tervei szerint. Az 1786: alapozott, négyzet alakú épület sarkaihoz tömör kerítéssel pavilonokat kapcsoltak. Építésvez-je Hild János. 1789: a 3. pavilont már használták, 1793–96: fr. hadifogoly tisztek börtöne. Egy ideig tüzérlaktanya majd katonai akad. – 1849–59:  az aradi mellett a levéresebb haditörvényszék működésének helye. 5. sz. ÉK-i pavilonja fekete-sárga kapujában 2 ágyú is őrizte a vizsgálati fogságban elhelyezett pol. foglyokat, X. végén a zsúfoltság miatt a 2. sz. pavilonba is rabokat helyeztek el. A pavilonokat nagy udvarok választották el, egy-egy  udvaron, déli 12 órakor, dobszó után hirdették ki a halálos ítéleteket. Innen vezették a kivégzés helyére az elítélteket, holttestüket a közeli temetőbe vitték, ahol jeltelen sírokba, szertartás nélkül elföldelték. →Batthyány Lajos kivételével egyetlen személynek sem engedték meg vallásuk utolsó vígaszával éljenek, nevük a halotti anyakönyvekből hiányzik. A magasrangúak kivégzéséből látványosságot csináltak, a közrendűekkel e nélkül végeztek. Itt végezték ki 1849. VIII. elején Kacsur András (57 é.) szokolyai ref. lelkészt „orgazdaságért”, VIII. 14: a 6 székesfehérvári nemzetőrt, fegyverrejtegetésért, Schweitzer József (47 é.) budai nyomdászt és VIII. 30: Fülöp György dunavecsei jegyzőt, IX. 4: Fekete Ferenc honti ügyvédet, IX. 7: Streit Miklós boglári plnost (mert kihirdette a forr. kiáltványt, a cs-it ‘érthetetlenül’ olvasta föl), IX. 12: Gábel Mátyás (61 é.) szélaknai bányamestert (fegyver és Kossuth bankók rejtegetéséért) és éjjel 10 foglyot [közülük csak Matherny János toporci ev. tanító nevét sikerült kideríteni], X. 14: Molnár István szabadcsapat vez.,  mely után a kivégzéseket a komáromi vár átadásához szükséges álhír a „közkegyelem” elterjesztése érdekében néhány hétre szüneteltették. – 1852. IX. 6: Kovács Sándort, IX. 9: Juraszik Jánost, IX. 18: Víg Jánost, 1853. I. 7: Singer Józsefet, III. 30: Fodor Andrást végezték ki, stb.– Az ~ben halt meg a bánásmód miatt 1849. XII.2: Mercz Ede pesti kőrajzoló, Bánffy János br. székely-huszár ezredes. – Itt raboskodott Lonovics József egri érs. (a nuncius közbenjárására szállították a melki apátságba), Bémer László br. nagyváradi pp. (halálra ítélték, kegyelemből osztr. ktorba került), Rudnyászky József besztercebányai pp. a 8 év várfogság helyett (utóbb ppségtől megfosztva szabadult). Jékelfalusy Vince szepesi és Lemény János erdélyi g. kat. pp-öket lemondásra kényszerítették. Itt tartották Rottenbiller Lipót (1806–1870) pesti főpolgármestert, Kállay Ödön (1815–1879) szabolcsi főispánt, Könyves Tóth Mihály (1809–1895) ref. lelkészt, Balassa János (1814–1868) egy. tanárt, Kossuth édesanyját, és 3 nővérét, Barsi József bicskei plnost. Foglyai közül Czuczor Gergely bencés 6 év nehéz vasbani várfogságot, Lázár György gr. tábornok és Wiedersperg Alajos (42 é.) százados 10–10 é. sáncfogságot, Bittó Nercus irgalmasrendi (41 é.) 8 havi fogságot kapott. – Megszökni csak néhány fogolynak sikerült, pl. 1856: a Mack-összeesküvés kapcsán letartóztatott Skretulski Kázmér lengy. fogolynak (→októberi vérnapok) – 1897: az ~et lebontották, helyén alakították ki Palóczy Antal tervei szerint a Szabadság teret.  88

1848/49. Történelmi Lapok. 1892. (Mezősy Vilmos: Az „Újépületben” – újra: Küzdelem, bukás, megtorlás II:189.) – Berzeviczy 1922. I:132. – Siklóssy László: Hogyan épült Bp.? Bp., 1931. – Lukács 1955:459. – Bp. lex. 1993. II:554. (képpel)