Magyar Katolikus Lexikon > T > turócszentmártoni határozat


turócszentmártoni határozat, 1918. okt. 30: csatlakozási határozat. – Matus Dula (Máté) (1846–1926) ügyvéd, a Szl. Nemz. Tanács elnöke 1918. X. 30-ára Turócszentmártonban tót tanácskozást hívott egybe, anélkül, hogy annak célját jelezte volna. A megjelentek (kb. 60–70 fő) senkitől, semmire megbízást nem kapott. Dula határozatot olvasott föl, hogy a „népek önredelkezési joga” alapján csatlakoznak az X. 28: Prágában kikiáltott Csehszl. Közt-hoz.  „... A szlovenszkói szlovák nemzet nevében egyedül a Szlovák Nemzeti Tanács jogosult nyilatkozni. – A Magyarországon lakó csehszlovák nemzet Nemzeti Tanácsa kijelenti: 1. A szlovák nemzet mind nyelvileg, mind kultúrtörténetileg az egységes csehszlovák nemzet része. Minden kultúrküzdelemben, amelyet a cseh nemzet vívott és amely őt az egész világ előtt ismeretessé tette, része volt a szlovákságnak is. – 2. Ezen cseh-szlovák nemzet részére követelünk mi is korlátlan önrendelkezési jogot a teljes függetlenség alapján. – Ezen elv alapján elfogadjuk azt a nemzetközt jogi helyzetet, melyet 1918. okt. 15-én Masaryk elnök formulázott, és amelyet 1918. okt. 27-én az osztrák-magyar külügyminiszter is elismert. – 3. Követeljük az azonnali békekötést, mégpedig az általános emberi és keresztény elvek alapján; ez a béke olyan legyen, hogy a nemzetközi biztosítékok alapján a további háború és fegyverkezés lehetetlenné váljék. – Meg vagyunk győződve, hogy a mi törekvő és tehetséges szlovák nemzetünk, amely a hallatlan elnyomás ellenére is a nemzeti kultúra olyan fokára emelkedett, nem lesz kizárva a béke áldásaiból és a Népek Szövetségéből, és módja lesz hozzá, hogy saját nemzeti jellege szerint fejlődhessék és erejéhez mérten hozzájáruljon az emberiség általános haladásához.” – 102 aláírás szerepelt a ~on, mert a távollévők aláírását pótlólag bekérték. Ezek közül 55 volt Turóc vm-ből (1910: lakói 69 % tót), 16 Liptó vm-ből (89,86 % tót), 11 Nyitra vm-ből (70,97 % tót), 7 Pozsony vm-ből (49,54 % tót), 5 Trencsén vm-ből (91,8% tót), 3 Árva vm-ből (75,04% tót), 2 Abaúj–Torna vm-ből (17,83 % tót), 1 Hont vm-ből (38,9 % tót), 1 Gömör- és Kishont vm-ből (38,4 % tót) és 1 Zólyom vm-ből (l84,87 % tót). A legkisebb Turóc nevében 55 fő írta alá, a 7 még érintett vm-ét nem is említették, éppúgy, mint a Felvidék m., ném., ruszin, lengyel, zsidó és cigány lakosságát. A felvidéki tótság teljes, egyhangú támogatása esetén is a 48,16%-ukkal, kisebbségben maradtak volna. A szl-ok 3 irányzata – a csehbarátok (pánszlávok), a függetlenségiek és a "→magyarónok" elkülönültek; pl. Eperjes (6494 fős 39,78%) és Kassa (6547 fős 18,4%) tótsága nyilvános gyűlésen Mo-hoz (nem Cseho-hoz) kívánt tartozni, Kárpátalja ruszin lakosságához hasonlóan, ahol sem csehek, sem szl-ok nem éltek. – →Hlinka lapja, a Slovak (1922. II. 5.) ill. a volt zsupán, Ludwig Bazovszky lapja a Slovenska Narodna Jednota (1922. II.) leleplezte, hogy Milán Hodza (1879–1944) az eredeti szöveget – mely önkormányzatot és azt követelte, hogy a béketárgyaláson a tótok a csehektől külön képviseltethessék magukat – az eredeti szövegbő kihagyva, nyomdába a saját fogalmazványát adta. Milán Ivánka (1879–1950) a csehszl. egység híve 1929: bevallotta: „Az első autonóm szlovák nemzetgyűlés – ha ilyent összehívtak volna – a Magyarországhoz való csatlakozás mellett szavazott volna.” – A ~ volt az, amelyet T. G. Masaryk (1850–1937) Párizsban a békeszerődést előkészítő biz-nak bemutatott s aminek alapján a Felvidéket a győztesek →trianoni békében Csehszl-nak juttatták. 88

Az 1910 é. népszámlálás. Bp., 1912. – Kisebbségi Körlevél 1942: 138. – Deák. Pécs, 1943: 147.