Magyar Katolikus Lexikon > T > tizenkét pont


tizenkét pont, 1848: a magyar nemzet kívánságainak összefogalása. – 1848. III. 12: az „Ellenzéki kör”-ben Irinyi József (1822–59) mutatta be először a ~ szövegezését, és indítványozta, terjesszék az ogy. elé. Csupán a 9. pontot módosították, a „képviselet egyenlőség alapján” helyébe a „nemzeti bank” került. A III. 14: du. megtartott népgyűlésen ismertették, a bécsi forr. és Metternich hg. (1773–1859) kancellár bukásáról értesülvén, III. 15-re nagygyűlést hirdettek, melyen a tízezres tömeg előtt fölolvasták: „Mit kíván a magyar nemzet: Legyen béke, szabadság és egyetértés. – 1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a czenzúra eltörlését. – 2. Felelős miniszteriumot Buda-Pesten. – 3. Évenkénti országgyűlést Pesten. – 4. Törvény előtti egyenlőséget, polgári és vallási tekintetben. – 5. Nemzeti őrsereget. – 6. Közös teherviselést. – 7. Az úrbéri terhek megszüntetését. – 8. Esküdtszékeket, képviseletet egyenlőség alapján. – 9. Nemzeti bankot. – 10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra; magyar katonáinkat ne vigyék külföldre; a külföldieket vigyék el tőlünk. – 11. A politikai statusfoglyok bocsájtassanak szabadon. – 12. Kívánjuk az uniót Erdélylyel. – Egyenlőség, szabadság, testvériség.” – A pesti Landerer és Heckenast nyomdájában III. 15: délelőtt fél 12-kor nyomtatták ki a cenzor nemlátta Petőfi: Nemzeti dal c. versével együtt, miután a Petőfi Sándor (1823–49?[1854?]), Jókai Mór (1825–1904), Vasvári Pál (1826–49), Degré Alajos (1819–96), Irinyi József vezette ‘márciusi ifjak’ a sajtót a nép nevében lefoglalták. A költeményt és a nemz. kívánságait du. Pesten és Budán sok ezer példányban elterjesztették. A ~tal a mindenkori idegen uralmak ellen olyan maradandó nemzeti programot adtak, mely 1956: is a követelések mintája lett. 88

Gracza I:72. (Az ébredés napjai)

tizenkét pont, 1848: a magyar nemzet kívánságainak összefogalása. - 1848. III. 12: az „Ellenzéki kör”-ben Irinyi József (1822-59) mutatta be először a ~ szövegezését, és indítványozta, terjesszék az ogy. elé. Csupán a 9. pontot módosították, a „képviselet egyenlőség alapján” helyébe a „nemzeti bank” került. A III. 14: du. megtartott népgyűlésen ismertették, a bécsi forr. és Metternich hg. (1773-1859) kancellár bukásáról értesülvén, III. 15-re nagygyűlést hirdettek, melyen a tízezres tömeg előtt fölolvasták: „Mit kíván a magyar nemzet: Legyen béke, szabadság és egyetértés. - 1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a czenzúra eltörlését. - 2. Felelős miniszteriumot Buda-Pesten. - 3. Évenkénti országgyűlést Pesten. - 4. Törvény előtti egyenlőséget, polgári és vallási tekintetben. - 5. Nemzeti őrsereget. - 6. Közös teherviselést. - 7. Az úrbéri terhek megszüntetését. - 8. Esküdtszékeket, képviseletet egyenlőség alapján. - 9. Nemzeti bankot. - 10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra; magyar katonáinkat ne vigyék külföldre; a külföldieket vigyék el tőlünk. - 11. A politikai statusfoglyok bocsájtassanak szabadon. - 12. Kívánjuk az uniót Erdélylyel. - Egyenlőség, szabadság, testvériség.” - A pesti Landerer és Heckenast nyomdájában III. 15: délelőtt fél 12-kor nyomtatták ki a cenzor nemlátta Petőfi: Nemzeti dal c. versével együtt, miután a Petőfi Sándor (1823-49?[1854?]), Jókai Mór (1825-1904), Vasvári Pál (1826-49), Degré Alajos (1819-96), Irinyi József vezette 'márciusi ifjak' a sajtót a nép nevében lefoglalták. A költeményt és a nemz. kívánságait du. Pesten és Budán sok ezer példányban elterjesztették. A ~tal a mindenkori idegen uralmak ellen olyan maradandó nemzeti programot adtak, mely 1956: is a követelések mintája lett. 88

Gracza I:72. (Az ébredés napjai)