Magyar Katolikus Lexikon > T > titkos tanács


titkos tanács (ném. Geheimrat), 16–17. sz.: a Habsburgok kül- és belpolitikájának bécsi központi kormányszerve. – Rendelkezési joga nem volt a kormányszervek fölött, de fontosabb fölterjesztéseiknek elintézésében tanácsadó testületként szerepelt. Tagjainak száma aszerint változott, hogy az uralkodó bizalma hány ember felé fordult (→titkos tanácsos). – A 16. sz: a ném. birod. tanácsosok játszották a ~ban a főszerepet, II. Ferdinánd (ur. 1619–37) viszont külön osztr. kancelláriát állított föl osztr. és cseh tanácsosokkal. – Az üléseken, ha az uralkodó nem volt jelen, a főudvarmester elnökölt, aki Mária Terézia (ur. 1740–80) idejéig az udvartartást és a ~ot felügyelte. A ~ véleményét a kancelláriai titkárok foglalták írásba, és a rendelkezések a különböző →udvari kancelláriák útján adattak ki. Az ülésekre gyakran nem titkos tanácsosokat, a m-okat is, a közp. hivatalok vezetőit is meghívták. M. ügyekben a Magyar Kancellária (→királyi kancellária) intézkedett. – I. Lipóttól (ur. 1657–1705) a ~ ülései előtt bizalmas tárgyalásokat, titkos konferenciákat tartottak, 1669: ez a Geheime Konferenz vette át a ~nak főleg a külügyek intézésében viselt szerepét. – I. József (ur. 1705–11) idejében a titkos konf. is biz-okra (deputatiók) oszlott. 1700-tól újból állandó konf., leggyakrabban miniszterkonferencia néven működő testület végezte a ~ egykori feladatait, melyet már csak ünnepélyes alkalmakkor, pl. főhg-ek, -hgnők trónigényről való lemondásakor hívtak össze. **

Eckhart 1946:235.

titkos tanács (ném. Geheimrat), 16-17. sz.: a Habsburgok kül- és belpolitikájának bécsi központi kormányszerve. - Rendelkezési joga nem volt a kormányszervek fölött, de fontosabb fölterjesztéseiknek elintézésében tanácsadó testületként szerepelt. Tagjainak száma aszerint változott, hogy az uralkodó bizalma hány ember felé fordult (→titkos tanácsos). - A 16. sz: a ném. birod. tanácsosok játszották a ~ban a főszerepet, II. Ferdinánd (ur. 1619-37) viszont külön osztr. kancelláriát állított föl osztr. és cseh tanácsosokkal. - Az üléseken, ha az uralkodó nem volt jelen, a főudvarmester elnökölt, aki Mária Terézia (ur. 1740-80) idejéig az udvartartást és a ~ot felügyelte. A ~ véleményét a kancelláriai titkárok foglalták írásba, és a rendelkezések a különböző →udvari kancelláriák útján adattak ki. Az ülésekre gyakran nem titkos tanácsosokat, a m-okat is, a közp. hivatalok vezetőit is meghívták. M. ügyekben a Magyar Kancellária (→királyi kancellária) intézkedett. - I. Lipóttól (ur. 1657-1705) a ~ ülései előtt bizalmas tárgyalásokat, titkos konferenciákat tartottak, 1669: ez a Geheime Konferenz vette át a ~nak főleg a külügyek intézésében viselt szerepét. - I. József (ur. 1705-11) idejében a titkos konf. is biz-okra (deputatiók) oszlott. 1700-tól újból állandó konf., leggyakrabban miniszterkonferencia néven működő testület végezte a ~ egykori feladatait, melyet már csak ünnepélyes alkalmakkor, pl. főhg-ek, -hgnők trónigényről való lemondásakor hívtak össze. **

Eckhart 1946:235.