Magyar Katolikus Lexikon > T > tirpákok


tirpákok: a Szabolcs vármegyébe letelepült tótok népi neve. - A Békés vm-be főleg a br. Harruckern család birtokaira telepített tót lutheránusok a művelhető föld hiánya miatt 1753 tavaszán megegyeztek gr. Károlyi Ferenccel, aki V. 23: pátens levelében a letelepülőknek hajlékaik fölépítésére szükséges fát, tp-építést és paptarthatást ígért. Az 1-3. év leteltével 1-1 aranyat tartoznak fizetni évenként; ugyancsak megújíthatják évenként szerződésüket a földesúrral, tetszés szerint hosszabb v. rövidebb időre. Szarvas és Csaba telepesei között a szarvasi ev. tót Petrikovics János toborzott, akik a cserkeszi ivóvíz-hiány miatt Nyíregyháza környékét választották. Az első összeírás szerint Szarvasról 134, (Mező)Berényből 39, Csabáról 18, Orosházáról 3, (Tót)Komlósról 19, Gyuláról 1 szabadköltözési jogú gazda, Zólyom vm-ből - jobbára Véghlesről - 44, Borsodból 28, Gömör és Nógrád vm-ből 20, Hontból 25, Szepes, Pest, Liptó, Tolna vm-kből néhány család költözött be Nyíregyházára, A jövevényeket megkülönböztette tájszólásuk, származási helynevek szerint hívták egymást; így lett a Cinkotáról való család Czinkoczky, a Zavadáról való Zavadszky, a Tamásfalváról Tomasovszky (eredetileg Kergyik), a Gerlicéről érkezett Gerliczky. 1754: 2485 lakos volt; 561 gazda, 523 feleség, 798 fiú és 561 leány, és 42 szolga. Ők alakították ki a 19. sz. első felében a Nyíregyháza környéki 45 tanyabokrot, melyekbe az 1850-es évek után megindult a tömeges kiköltözés. A tanyabokrok legtöbbje az alapítója családnevét viselte. 88

Márkus Mihály: A bokortanyák népe. Bp., 1943.