Magyar Katolikus Lexikon > T > tervezéstechnika


tervezéstechnika: az épületek tervezését meghatározó geometriai módszerek. - Már az antik építészetet, különösen az oszloprendeket többé-kevésbé szigorú arányrendszerek jellemezték. A kk-ban, elsősorban a gótikában, az építéstechnikát, statikát, kőfaragást is meghatározó módon vetődött föl a különböző szerkesztési eljárások eltérő volta. A kvadratúra a négyzethálós, a triangulatúra az egyenlő oldalú háromszögből kiinduló szerkesztés, amelynek során az alaprajzot, magassági méreteket, homlokzatokat és ezek részletformáit is egységes rendszer szerint, az alapul szolgáló négyzet v. háromszög elforgatásával, osztásával, sokszorozásával határozták meg. A legismertebb ilyen eljárások a késő kk. fiálészerkesztések. A közfelfogással ellentétben sem a gör., sem a kk. építészetre nem jellemző az →aranymetszés, amely a reneszánsztól kezdve a modern építészetig valóban fontos szerepet töltött be bizonyos esetekben. L.P.