Magyar Katolikus Lexikon > T > területi prelatúra


területi prelatúra (lat. paelatura territorialis, 1983-ig nullius prelatúra): Isten népének területileg körülhatárolt része, melynek gondozása prelátusra van bízva, aki azt megyéspüspök módjára saját pásztorként kormányozza (379.k.). - Tört. okból, a missz. hatékonyság céljából v. más körülményekre tekintettel ezek az egységek nem váltak formálisan egyhm-vé. Napjainkban is létesülnek ~k. A ~ prelátusát általában pp-ké szentelik, s a szentelésben nem valamely hajdani egyhm. címét kapja, hanem a prelatúráét, akár a mpp-ök az egyhm-ét. Sz.Sz.A.

Erdő 2005:308.