🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > T > területi apátság
következő 🡲

területi apátság (lat. abbatia territorialis, 1983-ig nullius apátság): Isten népének területileg körülhatárolt része, melynek kormányzása apátra van bízva, aki azt megyéspüspök módjára saját pásztorként kormányozza (370.k.). - ~okat a jövőben a Sztszék nem szándékozik létesíteni. A ~ apátjainak pp-ké szentelését pedig - különleges helyzetektől eltekintve - nem tartja kívánatosnak (AAS 1976:694.). - Mo-on egy ~ van: a →Pannonhalmi Főapátság, melyben a főapát 1989 óta egyházkormányzati hatalmát ismét gyakorolja. Ezt a ~ot a köznyelv főapáti egyházmegyének is nevezte. Sz.Sz.A.

Erdő 2005:308.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.