🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > T > tavaszi hadjárat
következő 🡲

tavaszi hadjárat, 1849. ápr. 1.-máj. 21.: az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc főhadszíntere győztes csatáinak összefoglaló neve. - A Görgei Artúr (1818-1916) vezette honvédsereg 1849. III. végén Eger és Gyöngyös térségében gyülekezett, az Alfred Windischgrätz hg. (1787-1862) vez. császári csapatok vonala Nagykőröstől Balassagyarmatig húzódott. E hadszíntéren a császáriak voltak fölényben, de Klapka György (1820-92) Egerben III. 30: elfogadott haditerve kiegyenlíthette a hátrányt. Egy hadtest Hatvannál magára vonta Windischgrätz figyelmét, közben másik 3 DNy-ÉNy-i kerülővel igyekezett az ellenség főseregének hátába kerülni. - IV. 1: Aszódnál Gáspár András (1804-84) 2000 honvéddel szétugrasztotta Schlick 3000 katonáját. IV. 2: Hatvannál Schlick császári 3. hadteste (17.000 fő, 28 ágyú) megtámadta az ott állomásozó Gáspár vez. 7. m. hadtestet (12.000 fő, 25 ágyú), de visszaverték (veszteség: 150 halott és sebesült. Schlické 95 halott, 98 sebesült). IV. 4: Tápióbicskénél Klapka és Damjanich János (1804-49) 3. hadteste (18.000 fő, 48 ágyú) legyőzte Rastić tábornok két dandárját (12.000 fő, 36 ágyú). Veszteség: 800 halott és sebesült, a cs-iaké 300 halott és sebesült, 400 fogoly). IV. 6: Isaszegnél a döntő ütközetben a Görgei irányította 1., 2. és 3. hadtest (27.000 fő, 66 ágyú) legyőzte J. Jellasics 1. és Schlik 3. hadtestét (25.000 fő, 70 ágyú). Veszteség: 800 halott és sebesült, a császáriaké 1000 halott és sebesült. Windischgrätznek sikerült kivonni csapatait a bekerítésből, a cs. főparancsnokot leváltották; utóda L. Welden (1782-1853) táborszernagy kénytelen volt kiüríteni a főv-t (a budai várban őrséget hagyott). IV. 10: Vácnál Damjanich (7000 fő, 24 ágyú) Götz tábornokot (7000 fő, 27 ágyú) megszalasztotta (az ellenség vesztesége: 160 halott, 300 fogoly). A főv. előtt álló, Aulich Lajos (1793-1849) vezérőrnagy vezette kb. két hadtestnyi erő (7000 fő, 18 ágyú) lekötötte az ellenséges fősereget, IV. 11: Rákosmezőn Jellasics serege (9000 fő, 27 ágyú) előle meghátrált. Ez idő alatt Görgei egy ÉNy-DNy irányú kerülővel elérte Komáromot. IV. 18: Görgey Ármin (1812-1877) őrnagy 1000 fővel és 2 ágyúval visszafoglalta a 600 fős őrségtől Selmecbányát. IV. 19: Nagysallónál döntő ütközetben Görgei (24.000 fő, 62 ágyú) 600 halott és sebesült árán legyőzte Wolgemuth seregét (24.000 fő, 69 ágyú; az ellenség vesztesége: 800 halott, 1200 fogoly). IV. 22: megkezdte 25.000 fővel, 62 ágyúval Komárom fölszabadítását a cs. Simunich (15.000 fő, 45 ágyú) ostromzára alól. IV. 26: átkeltek a Duna jobb partjára, s onnan is elűzték a III. 20 óta sikertelenül ostromló császáriakat. Az időközben beérkezett cs. 2. és 3. hadtesttel vívott komáromi csatában nem értek el döntő eredményt. Egyidejűleg honvédeink visszafoglalták a Délvidéken IV. 23: Péterváradot (Szerémség) és Erdély nagy részét. IV. 24: fölszabadították Buda-Pestet, az osztrákok sebesültjeiket hátrahagyva kivonultak a városból. - A hadjárat lezárásaként a honvédsereg V. 4-21: megostromolta és visszafoglalta a budai várat, az ostrom közben - bár onnan nem támadták őket - Pestet bosszúból rommá s a Dunaparton bámészkodó nép közé lövető Hentzi (1785-1849) várparancsnokot a Dísz téren a döntő rohamkor mellbe lőtték. - A ~ fő célja, az ellenséges főerők megsemmisítése nem sikerült, de Ferenc József cs. (1848-1916) cári segítségre kényszerült. 88

[Nobili, Johann:] Der Winterfeldzug 1848-1849 in Ungarn unter dem Oberkommando des Feldmarschalls Fürsten zu Windisch-Grätz. Wien, 1851. - Szeremlei II:92. - Gracza V. - Breit József: Mo. 1848-49. é. függetlenségi harcának katonai tört-e. 2. köt. A ~ 4 csatavázlattal. Bp., 1897. - Századok 1994:4. sz. (Hermann Róbert: Egy „végzetes” döntés születése. M. haditervek Gödöllőtől Komáromig 1849. április 7-29.) - A ~. (Az 1996. III. 14-i tud. konf. anyaga) Szerk. Horváth László. Hatvan, 1996. (Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 13.) - A szabharc katonai tört-e Pákozdtól Világosig, 1848-1849. Szerk. Bona Gábor. Uo., 1998. - Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek az 1849/49. évi szabharcban. 3. átd., jav. kiad. Uo., 2000.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.