Magyar Katolikus Lexikon > T > törvényes rokonság


törvényes rokonság (lat. cognatio legalis): →örökbefogadásból származó jogi kapcsolat. – Akit a világi törv-ek szerint örökbe fogadtak, az az egyhjog szerint is az örökbefogadók gyermekének számít (110.k.). A CIC magáévá teszi a világi jogoknak az örökbefogadásról szóló előírásait (vö. 22.k.). Nem lép fel azonban az örökbefogadás hatására a szülő–gyermek viszony minden következménye. Nem jelentkezik pl. a →vérrokonság, a →sógorság és a →köztisztesség házassági akadálya. – A ~ tisztán egyhjogi →házassági akadály, tehát csak kat-ok között áll fenn. Eszerint nem köthetnek egymással érvényes házasságot azok, akik között örökbefogadásból származó ~ áll fenn egyenes ágon v. az oldalág második fokán (1094.k.). Az örökbefogadásból származó ~ a CIC-ben már nem a helyi állami törv-ektől függően érvénytelenítő v. tiltó akadály (vö. CIC 1917:1080, 1059.k.), hanem mindig érvénytelenítő egyenes ágon (fogadószülő és fogadott gyermek, ill. ennek gyermeke stb. között), valamint az oldalág második fokán (pl. fogadószülő gyermeke és a fogadott gyermek közt). – Felmentést a helyi ordinárius adhat (a rendkívüli esetekre lásd 1079–1080.k.). Természetesen, ha az egyh. felmentéstől függetlenül, a világi törv-ek az ilyen házasságot nem tennék lehetővé v. elismerhetővé, meg kell tartani a 1071.k. 1.§ 2. számának előírását. Sz.Sz.A.

Erdő 1991:433.