Magyar Katolikus Lexikon > T > téglaépítészet


téglaépítészet: →Téglát elsősorban a kőszegény vidéken használtak építőanyagként, az ókorban pl. Mezopotámiában, a kk-ban Németalföldön, É-No-ban, Lombardiában. A kőépítészet is használ téglát, főként a boltozás, nyíláskeretezés kialakítása céljából. Kedvelték a téglát Bizáncban és közvetlen hatásterületén. Előszeretettel készítettek vegyes falazatot szabályos számú kő- és téglasorok váltogatásával. Téglából különböző profilok, díszítmények is készíthetők. Az idomtéglák alkalmazása É-Eu-ra jellemző. A ném. téglagótika zöld, vörös v. fekete mázas téglával tette változatossá a vakolatlan falszövetet. A téglafalakat ált. vakolták. - Mo-on is akadnak olyan kőben szegény vidékek, ahol a fő építési anyag a tégla (Alföld, a Dunántúl egyes vidékei). A mintás téglafal szerény, de tetszetős példái Szabolcs és Szatmár m-ben otthonosak (Csenger, Baktalórántháza, Szamostatárfalva.) E.G.