társadalmi igazságosság, szociális igazságosság (lat. iustitia socialis): elsősorban a közhatalom birtokosainak erkölcsi erénye, mely készségessé tesz a →közjó szolgálatára (→szociális erények). - A ~ teremti meg azokat a feltételeket, amelyek csoportoknak és személyeknek lehetővé teszik, hogy megszerezzék mindazt, amihez természetük és hivatásuk szerint joguk van. A ~ feltétele a →személy méltóságának és a személyek közötti egyenlőség és különbözőség tiszteletben tartása. **

SRS 47. - KEK 1928-29.