Magyar Katolikus Lexikon > T > Turócszentmária


Turócszentmária, Szentmária, v. Turóc vm. (Turčianska Mara, Szl.): plébánia a v. esztergomi, majd besztercebányai egyhm. alsó-turóci esp. ker-ében. – 1252: már létezett. Tp-át Kisboldogasszony tiszt-ére szentelték. Kéthajós, gótikus kőépület. Régibbnek látszó D-i hajója egyenesen záródik, két keresztboltozata van, de ebben közbeiktatva egy hevederívvel keresztbe szelt keresztboltozat. A főhajót a D-i hajóval két, félköríves árkádnyílás köti össze, boltozatai 18. sz. kosárboltok, a szentély boltozata azonban gótikus, amelyhez a háromoldalú apszis csatlakozik. Az ablakok kettős lóhereíves nyílásúak. A 18. sz. főoltáron 140 cm magas, színezett 15. sz. fa Madonna-szobor. – Lakói 1550 u. ev-ok lettek. 1673: alapították újra. Akv. 1790-től. Kegyura 1880: Bpi M. Kir. Tudegy. Anyanyelve 1880: szl. – Filiái 1917: Bálintfalva, Bodófalva, Borcfalva, Laszkár, Márkfalva, Nagyrákó, Szocóc, Turócbalázsfalva, Turódkárolyfalva. Közig-ilag Szocóchoz csatolták. **

Némethy 1894:411. – Gerecze II:938. – Schem. Neosol. 1912:57. – Divald 1999:419